A verywellmind.com a témában írt összefoglaló cikke először a YouGov 2016-os vizsgálatát ismerteti. Eszerint a megkérdezettek 19 százaléka nemcsak a párjával szexelt , hanem annak tudta nélkül mással is. Ha a csalfa alanyok nemek szerinti megoszlását nézzük, akkor nem ér minket meglepetés: nagyobb részük férfi, kisebb részük pedig nő. Lindsay Brancato pszichoterapeuta azonban ezzel kapcsolatban felhívta a figyelmet, hogy az arány a jövőben megváltozhat. Mint kiemelte, a megcsalásra ma már másként tekintenek az emberek, mint tették azt évekkel ezelőtt. Ennek elsősorban az az oka, hogy a nőknek már nem a háztartásvezetés és a gyereknevelés az elsődleges feladata, hanem az otthonukon kívül is legalább ugyanannyira kiteljesedhetnek, mint a férfiak.
Változnak a hűtlenséggel kapcsolatos statisztikák
A nők anyagilag függetlenebbé váltak, felelős pozíciót töltenek be a munkahelyükön, úgy, hogy közben otthon továbbra is ők végzik a feladatok nagy részét - beleértve a család emocionális és szociális szükségleteinek a biztosítását. Ha tehát ma a nők azt érzik, hogy a partnerük és a gyereke(ek) ellátása mellett még egyfajta családfenntartóvá is válnak, elveszíthetik az érdeklődésüket a kedvesük iránt, egyúttal fogékonyabbá válnak a kapcsolaton kívüli "alternatívák" iránt. Brancato leszögezte: mivel a párkapcsolaton belüli női és férfi szerepek egyre kiegyenlítettebbé válnak, elképzelhető, hogy a hűtlenségre vonatkozó statisztikák is változni fognak.
Természetesen Brancato okfejtése csak a megcsalás mögött álló egyik lehetséges okra világít rá, számtalan más indoka is lehet a hűtlenségnek. És ha már hűtlenség - az is változó, kinek mi számít félrelépésnek, vagy melyik formája a súlyosabb. Egy 2011-es tanulmányban például egy kutató azt állította, a megcsalásnak három fajtáját lehet megkülönböztetni: szexuális, érzelmi, illetve, ha a kettő egyszerre jelenik meg.
Egy szintén 2011-es, a Journal of Sexual and Relationship Therapy című szaklapban megjelent kutatás arra világított rá, hogy a nőket sokkal jobban elkeseríti az érzelmi hűtlenség, míg a férfiakat a szexuális rázza meg inkább. Brancato ezzel összefüggésben kijelentette: a férfiak és a nők megcsaláshoz való hozzáállása között az a legfőbb különbség, hogy az erősebbik nem képviselői az "egójuk" miatt szükségét érzik annak, hogy elhagyják azt, aki átvágta őket.
A szakítás és a maradás is nehéz
Persze nem példa nélküli, hogy egy férfi megbocsát görbe utakon járó barátnőjének, feleségének. "Korábban a nők voltak olyan helyzetben, hogy hiába csalta meg őket a férjük, mellette kellett maradniuk, hiszen csak így őrizhették meg anyagi és szociális biztonságukat. Ma viszont, ha egy nő úgy dönt, marad, az sokkal megalázóbb számára, mint régen. Ugyanakkor nem könnyű kilépnie sem a kapcsolatból, így előfordul, hogy úgy határoz, megbocsát. Ilyenkor azonban nemcsak a megcsalás miatt érzett fájdalommal kell megküzdenie, hanem amiatt is aggódhat, hogyan vélekednek róla mások, ha megtudják, mi történt, és hogyan fogja megvédeni a kritikáktól partnerét" - magyarázza Brancato.
A kutatók között abban konszenzus van, hogy a megcsalás mindkét fél számára szégyenteljes dolog. És bár a legtöbben igyekeznek észszerűen viselkedni ilyenkor, sokan nem tudnak felülemelkedni a dolgon, és inkább külön utakon folytatják. Nem véletlen, hogy sok házasság az egyik fél hűtlensége miatt ér véget. Legyen szó szexuális vagy érzelmi hűtlenségről - vagy esetleg mindkettőről -, a bizalom megrendül, és ez elég ahhoz, hogy egy szerelmi viszony zátonyra fusson.