Az érzéseinket, hangulatunkat, sőt a viselkedésünket is alapvetően befolyásolják a bennünk lezajló biokémiai folyamatok, ezért a párkapcsolatunk alakulására is hatással lehetnek. A McGill Egysetem kutatói most kimondottan egy génvariáns párkapcsolatra gyakorolt szerepére voltak kíváncsiak, amelyről úgy vélték, szerepe lehet abban, hogy elhidegülünk a párunktól. A MedicalXpress oldalán is közzétett tanulmány szerint valóban lehet ilyen hatása a génvariánsnak.
A párkapcsolatunkra is hatással van ez a génvariáns
A kutatásban 100 heteroszexuális pár vett részt, akiknek három héten keresztül naplóba kellett feljegyezniük minden egyes napi interakciót. Fel kellett írniuk, ha például veszekedtek vagy megjegyzést tettek a másikra, majd azt is, hogy szerintük ez mennyire volt romboló hatással a párkapcsolatukra. A jelentéseket naponta el kellett küldeniük, és a párok nem nézhették meg, hogy mit írt róluk a másik fél. A kísérlet elején nyálmintát is vettek a résztvevőktől, amelyet kielemezve megállapíthatták, hogy kinek a szervezetében található meg a vizsgált génvariáns.
Az eredmények szerint azok az emberek, akik rendelkeznek ezzel a génvariánssal, sokkal nehezebben viselik el a párkapcsolati konfliktusokat. Ezek az emberek rendszerint előbb el is bizonytalanodnak a párjuk elkötelezettségét illetően és távolságtartóbbá válnak egy-egy konfliktust követően.
Korábbi kutatások már megállapították, hogy ez a gén a főemlősöknél ronthatja a nőstény viszonyát az utódokkal, az embereknél pedig az antiszociális viselkedésben lehet szerepe -mondta Jennifer Bartz, a McGill pszichológiai tanszékének professzora. A párkapcsolati kötődés témájában azonban ez az első komolyabb kutatás vele, melynek célja, hogy a tudósok jobban megértsék az emberi kapcsolatok kialakulása mögött húzódó genetikai hatásokat.
A génvariáns annak az opioid rendszernek a működéséért is felelős, amely a fájdalom és a jutalmazás érzését befolyásolja. A távolságtartást kiváltó gén szerepe az evolúcióban az lehetett, hogy szabályozza az emberek érzelmi kapcsolatát azokkal a társaikkal, akikhez a táplálkozás és a túlélés miatt is kötődtek. Egyfajta "kijózanító" szerepe lehet, amely meggátolja, hogy az életben maradás miatt egy vak függőségi viszony alakuljon ki az alávetett szerepkörben lévő emberekben.