Dezső hobbija a vasút, Ritáé a túrázás, a kettőt összekötve hazai vidékekre szoktak elvonatozni kirándulni. Rita induláskor különösen ügyel arra, hogy mindketten vigyenek magukkal lakáskulcsot, mert Dezsőnél nem lehet tudni, nem fog-e kirándulás közben megsértődni. Ilyenkor az út hátralévő részében nem szól a feleségéhez, rosszabb esetben elrohan, az erdő közepén hagyva Ritát, akinek fogalma sincs, hogy miért értette férje ártatlannak szánt szavait ennyire erős bántásnak.
- A sértődés tulajdonképpen játszma - magyarázza Dr. Balogh Klára családterapeuta. - Ezt onnan vehetjük észre, hogy egy konfliktus esetén a jelenben lévő problémával foglalkozunk, az itt és most lehetőségeit mérjük fel, amiben persze lehet véleménykülönbség, elhangozhat számonkérés vagy kritika. Ha azonban ezek, vagy egy fintor, megjegyzés, csipkelődés miatt megsértődünk, és dühösen visszatámadunk, elkezdjük címkézni a másikat, vagy éppen könnyes szemmel, szipogva elvonulunk és megtagadjuk a kommunikációt, akkor már nem a konfliktus megoldásáért dolgozunk a jelenben, hanem a partnert a szülői szerepbe betéve gyerekként reagálunk. Azt a gyerekkori mintát használjuk, amit a családunkban láttunk, vagy mi magunk alakítottunk ki, mert azt tapasztaltuk meg, hogy így kell reagálni, hogy benne maradhassunk a családban. Ezeket a mintákat nagyon korán, még a beszédképességünk kialakulása előtt megtanuljuk: hogy akkor fogadnak el, és kapok mosolyt , ha csendben maradok, és engedelmes gyerekként viselkedem (legfeljebb némán duzzogok), még akkor is, ha nem értek egyet, vagy jobb, ha lázadok, és kiabálok, mert csak akkor vesznek észre, és csak így maradok életben - magyarázza a családterapeuta.
Zsigeri reakció
Az életben maradás erős kifejezés, a szakértő szerint azonban azért indokolt a használata, mert egy gyereknek valóban élet-halál kérdése, hogy figyeljenek rá, törődjenek vele. Sértődési játszmák csakis érzelmi kötelékekben alakulnak ki, mert ilyen helyzetben érezzük azt, hogy függök a másiktól, ha elveszítem a szeretetét, akkor megsemmisülhetek.
- Azért is szoktam ezt a szót használni, mert akkor könnyen megérthető, hogy miért adjuk fel nehezen a sértődést mint stratégiát: hogy ez nem csupán egy tanult dolog, hanem egy érzet, a zsigereinkben érzett túlélési mechanizmus, amit csak akkor tudunk elengedni, ha ismételten látjuk a másfajta reakció pozitív hozadékát.
- Amikor megsértődöm és elvonulok, akkor a csenddel azt akarom elérni, hogy a másik bűnhődjön, érezze, hogy hiányzom. És miközben ellököm, nem veszem fel a telefonját, átnézek rajta, rejtve marad a valós célom, ami éppen az ellenkezője: beszélj hozzám, mutasd, hogy szeretsz, oldjuk meg együtt a problémát. A megsértődés tulajdonképpen egy tudattalan pozicionálási harc azzal kapcsolatban, hogy ki a jobb, ki a hibás, ki kérjen bocsánatot , kinek kell tennie a helyzet feloldásáért. A legfőbb probléma ezzel dr. Balogh Klára szerint az, hogy mindketten szenvednek, és hiába érik el látszólagos céljukat, attól az önbecsülésük, önértékelésük nem fog nőni, és kapcsolati fejlődésük is megakad.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Pál Feri atya írja a könyvében, hogy az intimitás olyan, mint egy önarcképcsere: meg merem magam mutatni olyannak, amilyen vagyok, és a másikat el tudom fogadni erényeivel és hibáival együtt. De csak akkor tudom magam megmutatni, ha én magam tisztában vagyok vele, hogy milyen is vagyok, és mit miért csinálok. Miért csattanok fel, ha félénknek tartanak, vagy nem gondolnak született háziasszonynak - hoz példákat a párterapeuta.
Lelki lomtalanítás
- A játszmát ketten működtetik - hangsúlyozza a szakember. - Az egyiknek az a kérdés, hogy miért a sértődés és elmenekülés a reakciója, a másiknak arra kell választ találnia, miért marad benne egy olyan kapcsolatban, ahol állandóan engesztelnie kell a másikat, és szőnyeg alatt kúszni a szeretetért. Talán ugyanilyen elutasító volt vele az édesanyja, és így kunyerált a közelségéért, amit ebben a kapcsolatban folytathat, remélve, hogy most eredményes lesz?
- Járt hozzám egy pár terápiára, akik az élet sok területén nagyon jól tudtak együttműködni, kölcsönösen segítették egymást, de amint kaptak egy kritikus megjegyzést a másiktól, azonnal megsértődtek - meséli dr. Balogh Klára. - A terápia során kiderült, hogy mindketten ugyanazt a "parancsot" kapták a szüleiktől: "légy tökéletes". (Ezt nem tudatosan mondja ki a szülő, a gesztusok, testbeszéd nyelvén jut el az üzenet a gyerekhez.) És azért lettek dühösek kritika esetén és bántódtak meg, mert a gyerekkori helyzetükből reagáltak, amikor úgy érezték, hogy már mindent megtesznek, és mégsem tudnak megfelelni, még mindig talál bennük hibát a másik. Érdekes volt, ahogy ezt a terápiában egymás előtt megértették, és ezután már tudtak maguk is gondolni rá, mielőtt még megsértődtek, és nem ajtót bevágva elvonultak, hanem megtanulták megfogalmazni azt, ami rosszul esik, például így: "Úgy érzem, hogy sokat dolgozom, de nem kapok elég elismerést, és ettől vagyok dühös."
A sértődött fél helyzetből való kibillentéséhez azt kell megtanulnunk, hogy ne legyünk partnerei a játszmában, ne menjünk bele a figyelméért való kuncsorgásba.
- Kezdjük el az érzéseinket énüzenetekkel megfogalmazni és empatikusan elmondani azt is, amit vele kapcsolatban érzékelünk: "Úgy látom, hogy megbántódtál, és rossz érzés nekem, amikor elfordulsz tőlem." Így elfogadom az állapotát, nem akarom azonnal megszüntetni, de a valós érzelmei felé terelem a figyelmét és informálom a saját érzéseimről is - magyarázza a szakértő.
A párterapeuta javasolja a lelki lomtalanítás alkalmazását is: − Hetente egyszer minkét fél kapjon 15 percet arra, hogy hibáztatás nélkül kifejezze, mi fájt neki az elmúlt időszakban. Akkor is jár az idő, ha nem szólal meg, mert sok párnál az egyik zaftosan kifejezi a bánatát, a másik pedig rászokott, hogy jobb, ha nem mond semmit, de neki is meg kell tanulnia elmondani a saját sérüléseit, hiszen enélkül nem is lehet azokat orvosolni. Ha van egy hetem arra, hogy átgondoljam, mi volt valós probléma, akkor nem a gyerek énemmel rohanom le a másikat, hanem korrekt módon megfogalmazott érzéseimet ismertetem meg vele: így a másik nem kényszerül védekezésre, nem azt várom el a tőle, hogy bocsánatot kérjen, hanem hogy meghallja, mi váltotta ki belőlem a rossz érzést. A nyílt, átgondolt kommunikáció pozitív hatására pedig lassan megszokottá válik ez a fajta beszédmód, és már nem is lesz szükség lomeltakarítási napokra, mert általában is ezen az építő módon fog működni a párkapcsolat.
Ez is érdekelhet
A cikk a Nők Lapja Egészség 2017. áprilisi számában jelent meg.
