Hiába mondják azt holland kutatók, hogy egy szenvedélyes 10 másodperces csók alatt több mint 80 millió baktériumot osztunk meg egymással, nem kell megijednünk, könnyebben betegszünk meg attól, ha kezet rázunk valakivel vagy megfogjuk a kapaszkodót a metrón.
Egyedfejlődésünk során ugyanis a biztonságérzettel és a szeretettel kapcsolatos első élményeink ajkainkon keresztül érkeznek. Ezek hatására már igen korán belénk vésődik, hogy a csók mennyire is fontos, pozitív élmény. Ajkaink ráadásul testünk legkönnyebben elérhető erogén zónái , tele olyan érzékeny idegvégződésekkel, amelyek a legapróbb érintésre eltöltik agyunkat jóleső ingerekkel.
Ha van igazi "kémia" két ember között, az az első csóknál fog igazán kiderülni. Ilyenkor derül ki agyunk számára rengeteg minden a másik félről, szaglásunk, érintésünk és ízlelésünk segítségével. Az ezekkel kapcsolatos információk elárasztanak minket, ez pedig tudat alatt informál minket a másik fél DNS-éről.
A New York State University evolúciópszichológusai például azzal foglalták össze egy kutatásukat, hogy a megkérdezett férfiak 59 százaléka és a nők 66 százaléka szakított már azért, mert a csók egyszerűen nem volt elég jó. Akármilyen rosszul is hangozhat ez, a csók a természet lakmuszpapírja: ez késztet minket arra, hogy azon emberekhez vonzódjunk, akik a legjobb genetikai partnerek lehetnek számunkra.
Claus Wedekind svájci biológus ráadásul azt is megállapította, hogy a nők azon férfiak illatához vonzódnak a legjobban , akiknek eltérő génkódú immunrendszerük van. Ez is evolúcióelmélettel magyarázható: azon párok, akiknek tagjai eltérő módon védekeznek a betegségek ellen, sokkal erősebb immunrendszerű gyermekeknek adhatnak életet. (Meglepő módon egy kutatás szerint a fogamzásgátlót szedő nők az immunrendszerileg egyező génkódú férfiak iránt érdeklődnek jobban, ami viszont gyengébb immunrendszerű utódokhoz is vezethet.)
Ráadásul arról sem szabad megfeledkeznünk, hogy egy szenvedélyes csók hatására mennyi hormon termelődik bennünk : a dopamin vágyfokozó hatású, a szerelemhormonként ismert oxytocin is táplálja a vonzódást, az adrenalin szívverésünket fokozza, a stresszhormonként ismert kortizol szintje csökken, így nem lesz bennünk kellemetlen feszültség, emellett pedig véredényeink kitágulnak, arcunk kipirul, pulzusunk pedig felgyorsul. Emellett pedig, mondanunk sem kell, olyan kommunikációt tesz lehetővé emberek között, amikhez a szavak kifejezetten kevesek.
Forrás: IFL Science