Megsárgult fényképek, sosem olvasott könyvek, egy megrágott végű ceruza, pár régi kutyajáték - szinte mindenkinek van olyan holmija, amitől nem akar megválni, mert érzelmileg kötődik hozzá, értékesnek tartja vagy szép emlékeket őriz. Ám ha valaki tényleg mindent megőriz - értéktől függetlenül -, vagy ha a felhalmozás már olyan mértékű, hogy az adott személy mindennapjait is befolyásolja - például alig tud bemenni a szobákba a lomoktól -, akkor könnyen lehet, hogy a kényszeres gyűjtögetés esete áll fenn. A jelenség 2013 óta hivatalosan is betegségnek számít.
Árulkodó jelek
Fent már említettük a gyűjtögetést és felhalmozást, valamint azt, hogy a kacatok miatt a hétköznapi élet is megváltozik - például a szobákba való bejutás nehezebbé vagy lehetetlenné válik. Ezen kívül veszélybe kerülhet az adott személy és a vele élők biztonsága is a régi, hibás eszközök miatt. Egy kényszeres gyűjtögető ugyanis még a veszélyt jelentő - például zárlatos vagy penészes - holmiktól sem tud megválni, mert már a lehetséges változás gondolata is szorongást gerjeszt benne, fél az újdonságoktól.
A legtöbb érintett azért sejti, hogy szokványos, amit tesz, de fogalma sincs, hogyan gyógyulhatna meg. Mivel a gyűjtögető szégyelli betegségét , fél segítséget kérni. A legtöbben bezárkóznak, nem is fogadnak látogatókat. Ám a kényszeres gyűjtögetők általában nem tudnak maguktól változtatni a dolgokon, ehhez a család és a barátok segítsége is kell.
Kiknél alakul ki?
A rendellenességet korábban az obszesszív-kompulzív zavar (OCD) egyik megnyilvánulási formájának gondolták, de azóta már több tanulmány is bizonyította, hogy teljesen önálló betegségről van szó. Sokaknál gyerekkori trauma húzódik meg a háttérben, például egy szeretett személy elvesztése. A kacatok ezzel szemben állandóságot, biztonságot sugallnak: mindig ugyanott állnak, mozdulatlanul.
A kényszeres gyűjtögetés gyakoribb, mint gondolnánk. A briteknél körülbelül hárommillióan szenvednek a betegségtől. Kialakulása háromszor valószínűbb az 55 év felettieknél, de néhány figyelmeztető jel már tinédzserkorban megjelenhet. Egy 2014-es amerikai tanulmány pedig azt állítja, hogy a betegek közel 70 százaléka egyedül élő nő.
Aki arra gyanakszik, hogy egyik szeretténél vagy barátjánál kényszeres gyűjtögetés alakult ki, az semmiképp se kezdje azzal, hogy nagytakarítást rendez az illetőnél. A pszichiáterek szerint ez hatalmas traumát okozna a betegnek. Ehelyett ajánlott felkeresni a háziorvost, aki további kezelési javaslattal szolgálhat.
Forrás: dailymail.co.uk