„A tartós stressz rendkívül komoly problémája a mai társadalmaknak. Sok fajtája létezik. Pozitív is” – mutatott rá Lakatos Péter. Szerinte a stressz élettani hatásai hasonlóak, olyan hormonok szabadulnak fel, amelyek azonos irányú változásokat okoznak: a pupilla és azok az erek, amelyek az izmokhoz szállítanak vért, kitágulnak, a többiek, amelyekre a hirtelen reakciónál nincs szükség, összeszűkülnek, az izmok készenléti állapotba kerülnek, az egész idegrendszer magasabb készültségi szintre áll be. Erre szokták mondani, hogy ez a „harcolj vagy menekülj”-állapot. Alarm- vagy stresszreakciónak is szokták ezt a tünetcsoportot hívni. Szívbetegség, reflux , fekély, szorongás, cukorbetegség vagy akár pánikzavar is kialakulhat a tartós stressz miatt. Emellett tenziós fejfájás, alvászavar és depresszió is megjelenhet – mondta a professzor.
A stressz hatására az adrenalin mellett a kortizol hormon szintje is megemelkedik, aktiválja a szervezet megküzdéshez szükséges erőforrásait, az immunrendszer ugyanakkor gyengülni kezd. Ez alapvető az életben maradáshoz, ha azonban tartóssá válik, akkor a mellékvese idővel nem lesz képes elegendő kortizolt termelni, és ennek komoly egészségügyi kockázatai lehetnek.
„Ha rövid ideig áll fent, nagy bajt nem okoz, azonban, ha krónikus stresszhelyzetbe kerülünk, állandósul a stresszreakció, előbb-utóbb valamilyen negatív módon fog kiütközni. A laikusok is tudják, ha valaki tartós stressz alatt van, akkor fejfájása lesz, hol a szíve, hol a gyomra fog fájni, hasmenése lesz, stb., tehát valamilyen szervrendszerén megjelenik” – hangsúlyozta Lakatos Péter. Szerinte a „stresszkezelésben” nemenkénti különbség nincs, legfeljebb a stressz okában lehet eltérés.
Lakatos Péter kiemelte, a munka, a munkahelyi környezet gyakori stressztényezője a modern társadalmaknak. Nem csak a túl sok munka vagy a hajszolt életvitel okozhat stresszt, hasonló megterhelést jelentenek a betegségek, például a szervezetben jelenlévő gyulladások is.