Egy nemrégiben készült amerikai kutatás kimutatta, hogy azok a 45 évnél idősebb munkavállalók, akik menedzseri vagy magas szakmai beosztásban dolgoznak, sokkal kisebb valószínűséggel kapnak szívrohamot, vagy stroke-ot, mint a többi stresszes beosztásban dolgozó ember. Ezt valószínűleg bizonyos életmódbeli szabályok tudatos követése alapozza meg, mert a menedzsereknek általában alacsonyabb a vérnyomásuk, a testtömeg indexük, több edzik a testüket és nem dohányoznak. Azaz a menedzserbetegségek alkalmasint már nem a vezetőket veszélyeztetik leginkább.
A menedzserbetegségeknek a megfigyelések szerint általában olyan emberek vannak kitéve, akik folyamatosan nagy nyomás alatt dolgoznak annak reménye nélkül, hogy a feladataiknak valaha is a végére érjenek. A feszültség nem csak azért keletkezik, mert elő kell teremteni a beosztottak fizetését, meg kell felelni a megrendelők vagy a felettesek elvárásainak, hanem a folyamatos, halaszthatatlan és többnyire komoly koncentrációt kívánó munka, a folyamatos döntéskényszer miatt is, amely mint valami apró daráló, felőrli az ember mentális és fizikai erejét, hiszen nincs idő a regenerációra. A bajokat súlyosbíthatja a stresszre érzékenyebb személyiség, és az olyan rossz szokások, mint a dohányzás, az alkoholfogyasztás, a rendszertelen és kapkodva történő táplálkozás vagy a kialvatlanság.
A menedzserbetegségeket gyakran egyetlen tünetegyüttesként kezelik, amelynek tipikusak a megnyilvánulásai: ingerültség, türelmetlenség, hangulatingadozás, alvászavar, fáradékonyság, fejfájás, szexuális problémák, étkezési zavarok, magas vérnyomás, sőt hajhullás, s mindezek eredményeként a teljesítőképesség csökkenése. Mindeközben romlik az immunrendszer hatásfoka, s lassan kialakulhatnak súlyosabb megbetegedések is. Köztük a szív- és érrendszeri kórok, a cukorbetegség, elhízás, gasztroenteriális zavarok, pszichés betegségek (pánikrohamok, depresszió, szorongás).
A legfontosabb stresszes betegségek
Szívbetegség. A kutatók már régóta gyanítják (de az okát pontosan nem ismerik), hogy a stresszre érzékeny, úgynevezett A típusú személyiség nagyobb kockázatot jelent a magas vérnyomás és szívproblémák kialakulásában. A stressz növeli a pulzusszámot és a véráramlást, ami elősegíti a koleszterin és a trigliceridek felszabadulását. A stressz valószínűleg összefügg a dohányzás vagy az elhízás megemelkedő valószínűségével, s így közvetve növeli a szívbetegségek kockázatát.
Az orvosok azt is tudják, hogy a hirtelen érzelmi stressz is lehet egy kiváltó a súlyos szív problémáknak, például a szívinfarktusnak. A krónikus szívproblémákkal küzdő emberek el akarják kerülni az akut stresszt, s megtanulják, hogyan lehet sikeresen kezelni az élet elkerülhetetlen feszültségeit, amennyire csak lehet. A tudatos menedzserek hasonlóképpen járhatnak el az egészségük védelmében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Asztma. Számos tanulmány kimutatta, hogy a stressz negatívan befolyásolhatja az asztma . Sőt még arra is vannak bizonyítékok, hogy a szülők krónikus stresszes állapota növelheti az asztma kialakulásának kockázatát a gyermekeikben.
Elhízás. A felesleges hasi zsír nagyobb egészségi kockázatot, mint a lábakon vagy a csípőn lerakódó zsír, és úgy tűnik, hogy a magas stressznek kitett emberek éppen a legrosszabb helyre gyűjtik a zsírtartalékokat. A stressz hatására több kortizol hormon termelődik, és valószínű, hogy ez segíti elő a zsír hastájékra való learkódását.
Cukorbetegség. A stressz ronthat a cukorbetegségek két módon is. Egyrészt növeli annak valószínűségét, hogy a rossz szokások berögződésének, az egészségtelen táplálkozásnak vagy a túlzott alkoholfogyasztásnak. Illetve a stressz valószínűleg közvetlenül növeli a glükózszintet a 2-ik típusú cukorbetegségben szenvedő emberekben.
Fejfájás. Az orvosok megegyeznek abban, hogy a stressz a fejfájás egyik leggyakoribb kiváltó oka, akár tenziós fejfájásról, akár migrénről legyen szó.
Depresszió és a szorongás. Habár a sejtés már régóta fennáll, de mostanára a stressz illetve a depresszió és a szorongás közötti összefüggést kutatások is kimutatták. Kimutatták, hogy azoknál az embereknél, akik stresszes környezetben végzik a munkájukat - például komoly kihívást jelentő feladatokat látnak el kevés elismerés mellett - 80 százalékkal nagyobb a néhány éven belül kialakuló depresszió kockázata, mint a kevesebb stressznek kitettek között.
Emésztőrendszeri problémák. A stressz biztosan nem okoz fekélyt. Azonban a krónikus gyomorégés (vagy gastrooesophagealis reflux betegség, GERD), és az irritábilis bél szindróma (IBS) egyik fontos tényezője a stressz.
Alzheimer kór. Állatokkal végzett kutatások alapján megállapították, hogy a stressz rossz hatással van az Alzheimer-kó r kifejlődésére, azaz az agyi elváltozások gyorsabb létrejönnek. Egyes kutatók úgy vélik, hogy a stressz csökkentése potenciálisan lassítja a betegség előrehaladását.
Gyorsuló öregedés. Konkrét bizonyítékot is sikerült már találni a stressz öregítő hatására. Egy kutatás során nyugodt körülmények között élő anyák DNS-ét olyan anyákéval vetették össze, akik erős stressznek voltak kitéve amiatt, hogy tartósan beteg gyermeket gondoztak. Utóbbiaknál azt találták, hogy a kromoszómák egy adott régiójában felgyorsult az öregedés . A stressz a tapasztalatok szerint körülbelül 9-17 év időtartamon át hatott az öregedési folyamatra.
Korai halál. Egy vizsgálat során a stressz hatásait tanulmányozva olyan idős emberek egészségét követték nyomon, akik házastársukat gondozták, s ez nagy terhet rakott rájuk. Azt találták, hogy a ebben a csoportban 63 százalékkal magasabb volt halálozási arány , mint az olyan azonos korú emberek között, akiknek nem kellett gondozniuk másokat.
Tudatosan kézben tartani
A stressz tehát bárkit is érjen, nem csak egy érzés, hanem egy fiziológiás válasz a környezeti hatásokra, fenyegetésekre. A szervezet ezekre úgy reagál, hogy a vérerek összehúzódnak, a vérnyomás és a pulzus emelkedik, a légzés szaporodik, a véráramot elárasztják hormonok, a kortizol és az adrenalin. Amikor a stressz krónikussá válik, az idővel egészségi problémákhoz vezethet.
Azaz a menedzserek a legjobban teszik, ha akkor sem stresszelnek, ha a kívülállók úgy gondolnák, hogy erre megvan minden okuk. Ha a bevezetőben idézett kutatás eredményei helyesek, ezt a védekező technikát sok vezető megtanulja. Ha igazán jó vezetők, nem csak magukon, hanem a beosztottaikon is csökkentik a nyomást. Ami komoly fegyvertény lehet, hiszen egyszerre kell megőrizni a munkatársak egészségét, de fenntartani a rájuk bízott szervezet teljesítményét is.
Ez is érdekelhet
Forrás: webmd.com
