A folyamatos úszásra kényszeríttet egerek, akik vagy úsztak, amíg bírták, vagy feladták és elmerültek, egy bizonyos hangsor lejátszása után (amelyet az egerek a biztonsággal hoztak összefüggésbe) visszanyerték akaraterejüket és tovább úsztak.
Dr. Kandel és kollégái először létrehoztak egy olyan hangsort, amelyet aztán az egerek a biztonságérzettel hoztak összefüggésbe. Ezt a kutatók klasszikus szabályozási módszerrel érték el, azaz tudatos veszélyhelyzetbe helyezték az állatokat, akik csak akkor érezhették magukat biztonságban, ha a hangsort hallották. Ezek után egy vízzel teli tartályba helyezték az állatokat, ahol folyamatosan úszniuk kellett, ha nem akartak megfulladni. Amikor az egerek már épp feladták volna, a kutatók lejátszották a hangsort, amely újra lelket öntött beléjük, és visszahozta az élni akarásukat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A vizsgálatok alapján azonban a "biztonsági hangsor" teljesen más agyi folyamatokat aktivál, mint az antidepresszáns gyógyszerek, bár a végeredmény hasonló. A hangsor lejátszása a dopamintermelést befolyásolja, míg az antidepresszánsok a szerotonin-termelésre hatnak. Mind a két vegyület úgynevezett neurotranszmitter, azaz ingerületátvivő anyag.
Ez is érdekelhet
"Reméljük, hogy nemsokára a meditáció, a pszichoterápia és más stresszkezelési módszerek legalább olyan fontos szerepet fognak betölteni a depresszió kezelésében, mint az antidepresszánsok, hiszen láthatjuk, már egy egyszerű hangsor is - amelyet a biztonság érzetével hozunk kapcsolatba -mennyit segíthet" - nyilatkozta Dr. Kandel.
