Az Ausztrál Statisztikai Hivatal adatai szerint az országban jelenleg az öngyilkosság az első a vezető halálokok listáján a 15 és 44 év közötti korosztály esetében.
Mint az a című szaklapban megjelent tanulmányból is kiderült, a gyulladásos folyamatok melléktermékeként keletkező kvinolinsav szoros összefüggésbe hozható az öngyilkosságra való hajlam kialakulásával. A vizsgálatok szerint az öngyilkosságra hajlamosak esetében kétszer olyan magas a szervezet kvinolinsav-szintje, mint az egészséges embereknél. Minél erősebb a halálvágy, annál magasabb a kvinolinsav-szint.
A mostani kutatás során a tudósok 100 svéd páciens agy-gerincvelői folyadékából vettek mintát, hogy meghatározzák a kvinolinsav-szintet. A páciensek kétharmada öngyilkossági kísérlet után került kórházba, a többiek egészségesek voltak. "Korábban már sikerült bizonyítanunk, hogy a kvinolinsav nevű neurotoxin szerepet játszhat egyes agyi betegségek, például az Alzheimer-kór, az autizmus és a skizofrénia közben fellépő idegi-gyulladásos folyamatok kialakulásában - nyilatkozta Gilles Guillemin, az New South Wales Egyetem docense.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatócsoport tagjai jelenleg egy olyan vérteszt kifejlesztésén dolgoznak, amely segíthetne kimutatni az öngyilkosságra való hajlamot. "Már ismerjük a lejátszódó folyamatokat és a folyamatban részt vevő molekulákat, úgyhogy már csak egy egyszerű vizsgálati módszert kell kifejlesztenünk" - mondta Guillemin professzor.
A végső cél természetesen az, hogy az orvosok idővel és specifikus enzimblokkoló anyagok segítségével meg tudják akadályozni a kvinolinsav termelődését. Egyes vizsgálatok szerint a ketamin képes a glutamin-jelzések blokkolására, ami segíthet a depresszió leküzdésében. A szer azonban mellékhatásai miatt egyelőre nem alkalmazható szélesebb körben.
