A legtöbb hiperaktivitással diagnosztizált felnőtt jól tudja, hogy a gyógyszeres kezeléstől javul az állapota, mégis csak felük szedi a gyógyszereit egy hónapnál tovább, háromnegyedük pedig a recept felírását követő három hónapon belül abbahagyja a gyógyszerszedést. Ennek oka kettős: egyrészt, sokan nem érzékelik azonnal a gyógyszerek kedvező hatásait (esetleg azok a hatások elmaradnak az elvárttól vagy remélttől), másrészt, a figyelemzavaros tünetegyüttes velejárója, hogy nem megfelelő szokások mellett elfelejtődik a gyógyszerszedés.
Az ADHD-ra, hiperaktivitásra felírt gyógyszerek (általában stimulánsok) az agy neurotranszmittereire hatnak, és bár a tüneteket jelentősen javíthatják, magát a betegséget nem szüntetik meg. Éppen ezért eleve csalódásra ítélt az, aki az egész élete megváltozását reméli egy-két tablettától.
A betegeknek (és családtagjaiknak) tisztában kell lenniük azzal, hogy a gyógyszerek nem alakítják át a személyiségüket és nem gyógyítják meg őket; azt sem várhatják el ezektől a szerektől, hogy sikeresebbek legyenek a munkájukban, több pénzt keressenek (vagy jobban be tudják azt osztani) vagy hogy végre párt találjanak maguknak. A hiperaktív felnőttek egy része mégis ilyen elvárásokkal fordul a gyógyszerek felé, így ha azok nem teljesülnek, könnyen abbahagyják azok szedését.
Pedig a gyógyszerek megkönnyíthetik a hétköznapokat, és - igaz, nem közvetlenül - hozzásegíthetik az ADHD-st a sikerhez vagy a problémamentes családi és munkahelyi kapcsolatokhoz. Ehhez azonban türelem, pontosság, kitartás szükséges, valamint a gyógyszerek adagolásának megfelelő beállítása. A készítmények ugyanis nem hatnak egyformán az egyénekre: néhányan komoly és gyors változásokat tapasztalnak, szinte egyik pillanatról a másikra "átalakul" az életük; másoknál lassabban jelentkeznek a pozitív hatások, vagy azok nem kifejezetten látványosak. A betegek mintegy 10 százalékánál pedig semmilyen hatása nincs a gyógyszereknek.
Bár a stimulánsoknak az esetek nagy részében szinte azonnal érezhető a hatása, kutatások bizonyították, hogy minél hosszabb ideig szedi valaki ezeket, annál kevésbé lángolnak fel újra a betegség tünetei, azaz annál jobb lesz a betegség remissziója. Ezek szerint az ADHD-s felnőtteknél a hosszabb távú előnyök kedvezőbbek, mint a rövid távúak. Ha hónapokig szedik a megfelelő gyógyszereket, akkor az életminőségük mindenképpen javul, még akkor is, ha nem érzékelnek azonnal pozitív változásokat. Ez pedig nemcsak azért fontos, mert javul a teljesítményük vagy jobban tudnak majd koncentrálni: a hosszú távú hatás egyik előnye, hogy változik a türelmük, impulzivitásuk, esetleges agressziójuk, így a családtagjaikkal, szeretteikkel, barátaikkal és munkatársaikkal is folyamatosan javulhat a viszonyuk.
A gyógyszerek - a legtöbb esetben más terápiával kiegészítve - pozitív irányba változtathatják meg a hiperaktív, figyelemzavaros felnőttek életét, ám csak akkor, ha elegendő időt hagynak arra, hogy kifejtsék hatásukat.
Írásba foglalva
A hiperaktív vagy figyelemhiányos felnőtteknél a legnagyobb problémát sokszor az jelenti, hogy elfelejtik kiváltani vagy bevenni a gyógyszereiket, elhagyják azokat, rosszul emlékeznek az adagolásra. Erre (mint sok más hétköznapi problémára) megfelelő megoldást kínálhat egy olyan naptár, melyben a gyógyszerek adagolását írják fel, de feljegyezhetik azt is, hogy milyen körülmények között vették azt be vagy milyen hatásokat éreztek.
Az ADHD-s betegek számára a gyógyszernapló nemcsak azért fontos, mert a pontos napirend segítségével ritkábban felejtik el, hogy be kell venniük a gyógyszereiket! A naplóban azt is leírhatják, milyen módon, milyen gyorsan jelentkeztek a kedvező hatások (ha jelentkeztek egyáltalán), meddig tartott ez, illetve milyen mellékhatásokat tapasztaltak meg. Ezek a naplók a betegek és a szakorvosok szempontjából egyaránt lényegesek lehetnek, hiszen jól követhetővé teszik a gyógyszerek hatását, így a készítmények szükségszerű változtatása vagy az adagolás pontosítása is könnyebb lesz.