"A betegek a depresszió javulásával együtt jobban is alszanak, de a kezelés önmagában nem okoz szedációt vagy álmatlanságot" - magyarázta dr. Peter B. Rosenquist, a Georgia Egészségtudományi Egyetem pszichiátria tanszékének vezetője.
A Psychiatric Research szaklapban publikált tanulmány egy korábbi kutatás másodlagos elemzésén alapult, amelyben 301 páciens vett részt 23 helyszínen. A kísérlet során a transzkraniális mágneses stimuláció (TMS) kezelési rendszert hasonlították össze placebo kezeléssel olyan betegeknél, akik rezisztenciát mutattak az antidepresszáns gyógyszerekkel szemben. A Biological Psychiatry szaklapban 2007-ben megjelent eredmények vezettek ahhoz, hogy az amerikai Élelmiszer- és Gyógyszerellenőrzési Hivatala (FDA) jóváhagyta a TMS-kezelést depresszió ellen.
Rosenquist szerint nagyon fontos, hogy bármilyen alkalmazott kezelés teljes körű hatásait megismerhessük. Az új eredmények elhessegetik az alvással összefüggő mellékhatásokkal kapcsolatos aggodalmakat, és arra emlékeztetik az orvosokat, hogy figyeljenek oda a reziduális inszomniára a depressziós betegekben, akiket TMS-sel kezelnek.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az antidepresszáns gyógyszerek gyakran járnak mellékhatásként alvászavarokkal: némelyik szedációt, mások pedig éberséget, ezáltal álmatlanságot okoznak. Álmatlanság a súlyos depressziós zavarban szenvedő betegek 50-90 százalékában jelentkezik, más depressziós betegek pedig arról panaszkodnak, hogy túl sokat alszanak. A jó hír az, hogy a transzkraniális mágneses stimuláció sem álmatlanságot, sem túlzott aluszékonyságot nem okoz.
