Tízmillió doboz szorongásoldó, négymillió doboz altató és nyugtató, három és fél millió doboz antidepresszáns - ennyi fogy évente a pszichés gondjaink miatt egy év alatt a felsoroltakból. A sokkoló adatok kijózanítóak, tekintve hogy a lap által megkérdezett pszichiáter, Vizi János szerint még mindig a korszerűtlen gyógyszerek a legnépszerűbbek.
A szóban forgó szorongásoldók, nyugtatók és altatók nem a legjobb hatásúak, mellékhatásaik is jelentősek, és komoly függőséget is okozhatnak a szakértő szerint. Mint az a cikkből kiderült, jó példa erre az ismert, meprobamát hatóanyagú feszültségoldó (a gyógyszer nevét szabályozási okok miatt nem írhatjuk le), amelyet itthon több mint ötven éve törzskönyvezték, és amelyből még tavaly is több mint kétmillió doboz fogyott (ezt egyébként éppen a szedésével járó kockázatok miatt jövő júniusig kivonják a forgalomból).
Sokkal rosszabb a helyzet azonban onnan nézve, hogy a tapasztalatok szerint a betegek többsége szinte diktál az orvosnak, amikor a készítmény felírásáról, kiválasztásáról van szó, és ennek fényében jóval több olyan korszerűtlen terméket kényszerít ki, ami hosszú távon akár a beteg egészségét is veszélyezteti - írja a cikk.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ennyi függő?
Magyarországon a gyógyszerfüggők száma még az óvatosabb becslések szerint is több százezerre rúg, de a merészebb vélemények szerint az egymilliót is meghaladja. Ilyenkor nem ritka, hogy maga a készítmény okozza, illetve tartja fent a panaszokat, gyakran például maga az altató az alvászavart.
Magyarországon az sem megoldott, hogy a gyógyszerfüggést időben felfedezzék, és a betegeket idejekorán kezelni kezdjék. A függők ugyanis ma kétféle módon kerülhetnek pszichiáterhez, és kaphatnak segítséget a leszokáshoz: vagy olyan súlyos túladagolásos vagy megvonási tüneteik jelentkeznek, amelyek miatt toxikológiára kerülnek, vagy a páciens van annyira egészségtudatos, hogy felismerje magán a függőség jeleit, és segítséget kérve önként fordul orvoshoz - olvasható az összeállításban.
Gond az is, hogy a betegek rendszerint nem is tartják problémának a gyógyszerfüggőséget, valójában észre sem veszik azt. Sőt a szorongásoldókat, nyugtatókat és altatókat sokan még valódi gyógyszernek sem tekintik. "Ez nagyon érdekes jelenség, de nap mint nap tapasztaljuk a praxisban, hogy ezek a szerek valahogy nem számítanak gyógyszernek. Az emberek egyszerűen elfogadják őket a szomszédtól" - mondja Vizi János, aki a háziorvosi praxisok nagy hibájára is rávilágít. Mint mondja, az orvosok eszköztárában és képzésében is komoly hiányosságok vannak, hiszen itthon a szakembert semmi(lyen rendszer) nem figyelmezteti például arra, ha túlzottan hosszú ideje alkalmaznak egy altatót az adott betegnél.
Több sebből vérzik
Hazánkban tehát nemcsak rengeteg gyógyszerfüggő él, de több sebből vérzik orvosi, pszichiátriai ellátásuk is - hívja fel a figyelmet az összeállítás -, leterheltek a tünetekkel először szembesülő háziorvosok, kevés a könnyen elérhető pszichológus, kevés a pszichiáter, ezen a területen is hatalmas az elvándorlás. Pedig a mentális zavarok és viselkedési problémák kezelése egyre nagyobb súllyal van jelen a XXI. század orvoslásában.
Ez is érdekelhet
