A torzítások általában korábbi érzelmi emlékek , berögződések miatt alakulnak ki és mindennapi életünkre vannak kihatással, akár teljesen észrevétlenül is. Azt azonban érdemes tudni, hogy a marketing, az üzleti élet és a politika kihasználja ezeket ellenünk. Ismerjük meg ezeket, hogy elkerülhessük a csapdát!
- Az emberek túlságosan is támaszkodnak az első információra, amit hallanak. Egy bértárgyalás során például bárki mondja ki az első összeget, az egyúttal egy árszintet is belő, ami körül a többiek mozogni fognak.
- Az emberek túlbecsülik a rendelkezésükre álló információk fontosságát. Tipikus példája ennek az a barátunk, aki úgy érvel: "a dohányzás nem egészségtelen, mert már hallottam emberről, aki száz éves koráig elélt, és napi három dobozzal szívott el".
- Mekkora esélye van annak, hogy valaki felvesz egy bizonyos gondolkodást? Minél többen gondolkodnak úgy, annál nagyobb. (És ez is az oka annak, hogy a meetingekből általában semmi produktív nem születik.)
- Az emberek a kognitív és motivációs hibákat és torzulásokat másokban sokkal jobban észreveszik, mint magukban. Ez már önmagában egy hiba.
- Amikor döntünk valami mellett, a döntéshez akkor is pozitív érzéseket kötünk, ha az alapjaitól hibás. Akkor is a mi kutyánk lesz a legjobb, ha minden egyes embert megharap, minket is beleértve.
- Agyunk rendszerben gondolkodik, tehát teljesen véletlenszerű eseményekből is megpróbálunk mintát látni. Ezért tudunk olyan sokat veszíteni egy rulettasztalnál.
- Sokan csak olyan információkra figyelnek, amelyek megerősítik a meggyőződésében. Ehhez köthető a struccpolitika is, ami szintén kognitív torzulás: akik ezt folytatják, elkerülik a veszélyes vagy negatív információkat.
- A korábbi bizonyítékokat jobban elfogadjuk, mint az újakat, amelyek esetleg 180 fokos fordulatokat hozhatnak.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ha sokáig halogatjunk, lehet rosszabbul döntünk
Ez is érdekelhet
- Az előző pontnak látszólag ellentmond, de a legutóbbi információt sokan hasznosabbnak és igazabbnak tartják, mint a korábbiakat. Itt azonban nem bizonyítékokról, hanem információkról van szó.
- Az emberek akkor is hajlamosak információt keresni, amikor az már nem segít a döntéshozásban. A több információ gyakran megbénít és nem is segítenek jobb, megalapozottabb döntéshez.
- Az sem ritka, hogy valaki egy döntést a döntés végeredményétől függően ítél meg és nem arról, hogy azt az adott pillanatban hogyan, milyen körülmények között hozták meg.
- Sokan túlságosan bíznak képességeikben, emiatt sokkal nagyobb kockázatot vállalnak a mindennapi életben és szakmai életükben egyaránt.
- Ha valamiről azt hisszük, hogy valamilyen hatása lesz, akkor vélhetően olyan hatása is lesz vagy legalábbis azt fogjuk hinni - ez a placebohatás. Az orvostudomány éppen az alaptalan megmagyarázhatatlansága miatt rettegnek ennyire a placebótól.
- Az innovatív megoldások hatékonyságát és értelmét borzasztóan eltúlozzák azok támogatói. Gondoljuk csak a startupokra.
- Arról se feledkezzünk meg, hogy egy személyt vagy egy koncepciót annak legkönnyebben felismerhető jellemzőiről vagy tulajdonságairól jegyzünk meg.
- Ugyanakkor az, hogy hogyan látjuk a világot, sokban függ attól, hogy mit gondolunk róla és milyen elvárásaink vannak azzal kapcsolatban. Ennek a sztereotipizáláshoz is sok köze van: úgy tudunk megítélni embereket, embercsoportokat, hogy semmilyen igazi információnk nincsen róluk, csak általánosítani tudunk.
- Csak a leghangosabb, legjelentősebb, legfeltűnőbb példára figyelünk, emiatt rosszul ítélünk meg egy helyzetet. Ennek értelmében mondhatjuk azt, hogy vállalkozónak lenni könnyű, mert sosem hallottunk még olyan vállalkozóról, akinek "ne jött volna össze".
- A szociológusok is azt mondják, hogy imádjuk azt, ha valami biztos, még akkor is, ha akadályozza a hatékonyságot.
Forrás: iflscience.com
