Közel hatvanezer ember lett öngyilkos az Európai Unió országaiban az Eurostat legutolsó, 2014-es évet összegző kimutatása szerint. Régóta köztudott, hogy Magyarország ebben az egészségügyi mutatóban (is) az EU sereghajtói között szerepel: 100 ezer főre vetítve 19 befejezett (azaz halállal végződő) öngyilkosságot dokumentáltak nálunk ebben az évben. Ugyanilyen arányban vetnek véget az életüknek a lettek és a szlovénok is, a lista élén pedig régóta a litvánok vannak, ahol döbbenetesen magas, 100 ezer főre vetítve 32 öngyilkosságot követtek el a 2014-es évben.
Azt gondolnánk, hogy az ország gazdasági fejlettsége fordított arányban van az elkövetett öngyilkosságok számával, hiszen a magasabb életszínvonal kevesebb embert sarkall az elkeseredett lépésre. Az Eurostat adatai azonban ezt nem támasztják alá: a gazdaságilag fejlettebb Belgium alig marad el mögöttünk 17/százezer fős rátájával, és a tíz legrosszabbul teljesítő ország listájára az EU gazdasági éllovasaiként számon tartott Ausztria és Finnország is felfért 15-15 befejezett öngyilkossággal. Az elkövetések száma természetesen az EU legnépesebb országaiban a legmagasabb: Németországban 10300, Franciaországban 9100, Lengyelországban 6000, az Egyesült Királyságban pedig 4500 öngyilkosságot követtek el.
Az egészségügyi reform rontott a helyzeten
Magyarországon a legtöbben, 4911-en 1983-ban vetettek véget életüknek - derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) adataiból . Ez az év az 1955-ben kezdődött meredek emelkedésnek csúcspontja volt. Néhány évig számuk magas szinten ingadozott, majd 1987-től csökkenni kezdett. 18 év leforgása alatt a százezer lakosra jutó öngyilkosságok száma 47 százalékkal csökkent: 2006-ban számuk 2460 volt.
A nyolcvanas évektől folyamatosan javultak a hazai mutatók az öngyilkosság tekintetében egészen 2007-ig, ahonnan egy 2011-ig tartó stagnálás figyelhető meg - derült ki az Országos Pszichiátriai és Addiktológiai Intézet HáziPatika.comnak eljuttatott adataiból. A 2007-es évben komoly átalakítás kezdődött meg a magyar egészségügyben, ekkor vezették be például a "hírhedt" vizitdíjat is, illetve számos módon megvágták a kórházak költségvetését. Utóbbi a mentális zavarokkal küzdők gyógykezelésében is megmutatkozott. A különböző hangulatzavarral kezeltek száma 2006-2010 között majdnem húsz százalékkal csökkent, 121 ezerről alig 101 ezerre. A depressziós betegek gyógykezelésére fordított OEP-kiadások pedig 25 százalékkal csökkentek ebben az időszakban. Mondani sem kell, hogy a kevesebb kezelés nem annak tudható be, hogy a betegek száma is ilyen látványosan csökkent volna.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A negatív hatást némileg ellensúlyozta például a telefonos lelki segély-szolgáltatások fejlesztése, amely ebben az időszakban vált országos lefedettségűvé. Közel megduplázódott a közösségi ellátásra fordított összeg is az öt év alatt: 1,1-ről 2 milliárd forintra.
Ezért lesz öngyilkos a magyar
A HáziPatika.com kérésére közölt adatok szerint a befejezett öngyilkosságok feléért (bizonyos mérések szerint közel 80 százalékáért) a depresszió valamelyik formája tehető felelőssé. Nagyobb arányban vetnek véget életüknek a bipoláris , mint az unipoláris depresszióban szenvedők. Az esetek negyede mögött alkohol-, illetve drogproblémák, 15 százaléka mögött pedig valamilyen megoldhatatlannak tűnő krízisszituáció húzódik. Más pszichiátriai kórképek (például a skizofrénia) az esetek 5 százalékában okozzák a tragédiát, nagyjából ugyanolyan arányban, mint a súlyos szomatikus betegségek (HIV-fertőzés, daganatok).
Az öngyilkosságok arányszáma idős korban a legmagasabb, de magas a 45-55 év közötti életszakaszban is. Idős korban az életerő csökkenése és az ezzel járó időskori depresszió, az életút közepén pedig az életközépi válságnak emlegetett jelenség lehet ennek hátterében. A fejlett országokban az utóbbi évtizedekben drámaian megnőtt a fiatalabb korosztályban az öngyilkosságok száma, ami főleg a létbizonytalanságnak és a nagyobb társadalmi nyomásnak betudható.
Kétségtelenül van honnan javítanunk, szerencsére azonban valóban megfigyelhető némi előrelépés az utóbbi években. A 2010-es évektől kezdve jól láthatóan csökkenni kezdett az öngyilkosok aránya, a Magyar Nemzet információi szerint a 2016-os évben 1317 férfi és 446 nő halt meg emiatt, ami alacsonyabb szám, mint amennyit az elmúlt években regisztrált adatok mutatnak. Az esetek nagy részében a nők mérgezéssel, a férfiak akasztással vetettek véget életüknek - írja a lap. Érdekes tény, hogy a férfiak között többségben voltak a házas emberek, az öngyilkos nők nagy része pedig özvegyként élt az öngyilkosság előtti időszakban.
Ez is érdekelhet
