Dr. Steve Cole, a University of California (Los Angeles) genetikusa évek óta tanulmányozza a magány hatásait az egészségre. A kutató szerint a magány súlyosan fenyegető lehet a fizikai és mentális egészségre. Hatással lehet a hangulati zavarokra, kiválthatja a depressziót, de kapcsolódik a szívbetegségekhez, a magas vérnyomáshoz, az immunfunkciókhoz és idegrendszeri rendellenességekhez is.
Egy 2015-ös tanulmány pedig kimutatta, hogy a szociális elszigeteltség érzése 26 százalékkal emelte meg a szükségtelenül korai halál kockázatát. A kutatók azonban ma már azt tanulmányozzák, hogyan a magány hogyan befolyásolja sejtszinten a szervezetet. Dr. Cole és kutatócsoportja már 2007-ben felfedezte, hogy azoknak az embereknek a sejtjei, akik egy magányos időszakon vannak túl, máshogyan néznek ki. Különösen a fehérvérsejtek sínylették meg a társadalmi elszigeteltség hatásait. A kutatók két fontos genetikai különbséget is ki tudtak mutatni a magányos és társas kapcsolatokban élő emberek között.
Az első az volt, hogy azok a gének, amelyek a szervezet válaszát kódolják a gyulladásokra , a magányosoknál bizonyos mértékig be voltak kapcsolva, szemben a nem magányosokkal, akiknél ilyet nem lehetett tapasztalni.
"A gyulladás nagyon jó, ha akut sérülésekre válaszol, de ha a gyulladás krónikussá válik, táptalajul szolgálhat olyan súlyos betegségeknek. mint az érelmeszesedés, a szív- és érrendszeri betegségek, a neurodegeneratív betegségek, és az áttétes rák. Ez a magyarázata, hogy miért jelent a magányosság növekvő kockázatot az ilyen betegségeknél" - fejtette ki Steve Cole.
A második különbség, amit felfedeztek, hogy egy sor gén működése - amelyeknek jellemzően a vírusfertőzéseket kellene kivédeniük - el volt nyomva.
Dr. Cole azt mondja, ez egy biológiai kompromisszum. A gyulladásos reakció az, ahogy a szervezet a baktériumok támadására válaszol. De a szervezet válasza a vírusok megjelenésére tulajdonképpen a baktériumok elszaporodását segíti. Ezért a test hol egyiket, hol a másikat részesíti előnyben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Testünk válasza a krónikus magányra nem nagyon különbözik attól, amit a krónikus stressz kivált. Ez változhat az életmóddal, beleértve a rossz táplálkozást, az alváshiányt, s az életkörülményeket, így az alacsony társadalmi-gazdasági státuszt vagy poszt-traumás stressz betegséget.
Amikor stressz alatt állunk, a testünk adrenalint és kortizolt termel. Amikor ezek a hormonok belépnek a véráramba, aktiválhatják a genetikai változásokat, amelyek befolyásolják a gyulladásos választ és a vírusos fertőzésekre adott választ. Dr. Cole és csapata hosszútávú vizsgálatok során kiderítették, hogy amikor magányosság érzése csökken, a tünetek csak szerény mértékben maradnak meg. Ezért úgy vélik, hogy a magány egy néma járvány, amely valójában fontosabb kockázati tényezője a betegségeknek, mint a gyakrabban vizsgált szorongás és depresszió.
"A magányos embereken az segíthet, ha valamilyen célt tudnak adni az életüknek, vagy valamilyen küldetést tudnak teljesíteni. Ez kedvezően befolyásolja a genetikai profilokat és stresszes tünetek csökkenéséhez vezet. Tehát ez lehet egy módja a probléma leküzdésének" - vélekedik Dr. Cole.
Forrás: dailymail.co.uk
