A februári internetes kiadásában közzétett holland kutatás azt mutatta, hogy az eljárás lényegében helyreállítja a normális működést a nucleus accumbens nevű agyi területen. A nucleus accumbens egy nagyobb agyi hálózat részét képezi, magyarázta a kutatást vezető dr. Martijn Figee. Ez a hálózat a motivációban és a jutalom feldolgozásában játszik szerepet. Működése kényszerbetegség esetén felborul, és valószínűleg ez magyarázza azt, hogy patológiás viselkedéseket végeznek az egészséges viselkedések kárára. A kényszerbetegség tehát tulajdonképpen az agy hibás "huzalozásának" eredménye.
Az Amszterdami Akadémiai Kórház kutatói 16 kényszerbeteg és 13 egészséges kontroll személynek ültettek be elektródákat a nucleus accumbens területre. Ezután funkcionális MR-vizsgálatokon estek át, miközben olyan feladatokat végeztek, melyek során a jutalmat kell előrevetíteni (ez a tevékenység kiválthatja a kényszerbetegséget). A mélyagyi stimuláció következtében a kényszerbetegség tünetei átlagosan 50 százalékkal enyhültek, mialatt az agyi aktivitás (nem csak a nucleus accumbensben, hanem a nagyobb agyi hálózatban is) normalizálódott.
Ez is érdekelhet
"Ez azt is megmagyarázhatja, miért tapasztalnak a mélyagyi stimulációban részesült betegek nagyon gyors változásokat a motivációs és viselkedési zavarok hosszú sorában" - mondta Figee. "Ez klinikailag azért jelentős, mert arra utal, hogy a mélyagyi stimuláció más rendellenességeken is segíthet, amelyek hasonló hálózati zavarokból erednek, így például a függőségen vagy az étkezési zavarokon is."
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
