Lehet, hogy ez a depresszió, de nem is tudunk róla? Érdemes tudnunk: a depresszió nem mindig egyenlő a mindent megbénító szomorúsággal. Az emberek sokszor nem is gondolnak bele abba, hogy a depresszió lehetne egyre problémásabb szimptómáik mögöttes oka - az alábbi listát átfutva viszont merjünk ellátogatni egy orvoshoz, ha úgy véljük, a depresszió rejlik problémáink mögött.
Fájdalom
A depresszió és a fájdalom sokszor egyező biológiai útvonalakat és neurotranszmittereket használ és több kutatás szerint a depressziósok háromnegyede szenved krónikus fájdalmakban. Egy, a Pain szaklapban publikált kanadai tanulmány szerint a depressziósok négyszer olyan esélyesek voltak az intenzív nyak- vagy hátfájásra, mint azok, akik mentesek voltak a depressziótól. Amikor ugyanis negatív lelkiállapotban vagyunk, sokkal óvatosabban "csatlakozunk be" testünkbe, sokkal erősebben érezzük fájdalmainkat vagy kellemetlen érzéseinket.
Az Archives of General Psychiatry szaklap egy 2008-as kutatása még azt is mondja, hogy amikor a depressziósok számítanak a fájdalom jelentkezésére, szinte várják azt, akkor agyi működésük arra utal: több érzelmet és kevesebb megküzdési stratégiát használnak, emiatt sokkal kevésbé képesek kezelni a fizikai fájdalmat.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Elhízás
Azért nem tudunk belebújni olyan könnyen a nadrágunkba, mert sokkal több fagyit ettünk éjszaka? Vagy mert inkább rendeltünk valahonnan ételt ahelyett, hogy főztünk volna? Érdemes megjegyeznünk: az érzelmi okokból történő evés könnyen vezethet elhízáshoz, szégyenérzethez és bűntudathoz, ráadásul nem is kezeli a depressziót kiváltó okokat.
Egy, az Obesity szaklapban publikált tanulmány azt állítja: az együtt tapasztalható stressz és depresszió hatására sokkal nehezebb fogyni és megtartani fogyási stratégiáinkat. Érdekes módon viszont egyes emberek kifejezetten tudnak fogyni, mivel náluk a depresszió megálljt parancsol étvágyuknak. (Itt szólnánk: egyik sem jó.)
Ingerlékenység
Ha a legkisebb hibától is elkap minket a dühroham , akkor lehet, hogy a depresszió tehet róla. A JAMA Psychiatry szaklap egyik 2013-as kutatása ezt alá is húzza: a depressziósok 54 százaléka érzi magát idegesnek, ellenségesnek, veszekedősnek vagy kifejezetten dühösnek. Amikor pedig ezen ingerlékenyek vagyunk, a dühből és negativitásból táplálkozó többi érzelem is közel van hozzánk és könnyebben is engedjük át magunkat ezeknek.
Az ingerlékenység is a depresszió előjele lehet
Üresség
Üresek vagyunk, dermedtek, netán közömbösek? A legtöbbünknek van motivációja arra, hogy kikeljen reggel az ágyból: legyen az munka, edzés, társasági élet vagy akár csak az, hogy csináljunk egy jó reggelit. A depressziósok számára azonban ezen motivációk nem jelentenek semmit sem - és azon dolgok, amik régen mosolyt vagy könnyeket csaltak az arcunkra, már nem is mozgatnak meg semmit sem. Ezen "zombiüzemmód" pedig a depresszió egyik alapmarkere: ha pedig hidegek vagy távoliak vagyunk, könnyebben el is tudjuk magunktól taszítani azokat, akik segíteni vagy támogatni tudnának minket.
Alkoholizmus
Ha nem egy koktélt iszunk minden egyes nap, hanem hármat, akkor már nem a munkahelyi hajtást kell okolnunk. A kutatások szerint a depressziósok egyharmada szenved valamilyen alkoholproblémától . És ugyan egy pohár könnyíthet rajtunk, kettő vagy három már felerősíti a dühöt, az agressziót, a szorongást vagy a még nagyobb depressziót.
Túl sok Facebook
Vagy túl sok szerencsejáték vagy túl sok vásárlás. Vagy túl sok bármi, főként online. Egyre több kutatás mutat rá arra, hogy a kényszeres online viselkedésnek és a túl sok virtuális társasági életnek sok köze van a depresszióhoz. Lehet, hogy az online világot csak azért használjuk, hogy el tudjunk szakadni gondolatainkatól és érzéseinktől, de az internetfüggőség és a depresszió gyakran összefügg egymással.
Döntésképtelenség
A Columbia University kutatásai szerint naponta mintegy 70 tudatos döntést hozunk meg és ezek legtöbbje nem is nagyon bonyolult döntés. Felkeljünk vagy aludjunk még tíz percet? Felöltözzünk vagy maradjunk pizsamában? Müzlit együnk reggelire vagy tojást? Olvassunk vagy tévét nézzünk inkább? Ha depressziósok vagyunk, ezen kognitív folyamatok sokkal többet hasítanak ki belőlünk és azon apró dolgok, amelyekre alig gondolunk, hirtelen életfontosságú döntésekké válnak.
Elhanyagoltság
Egy 2014-es kutatás szerint a depressziósok 61 százaléka számolt be rosszabb szájhigiéniáról, valamint minél több fogászati problémáról számoltak be a megkérdezettek, annál súlyosabb volt depressziójuk is. Ez egy elég egyszerű markerre utal egyben: ha nem figyelünk arra, hogy milyennek tűnünk kívülről, az annál jobban jelzi azt, hogy problémákkal küszködünk.
