"Érdekes módon vannak olyan emberek, akik amikor extrém stressznek vannak kitéve, a hormonprofiljuk meglehetősen egyedülálló" - nyilatkozta Deane Aikins, a Yale Egyetem pszichiátere a Tudományos Haladás Amerikai Társaságának (AAAS) éves ülésén. "Nem éri el ugyanazt a csúcspontot, mint a többiek esetében. Tehát amikor mi már sikítozunk a székünkben, bizonyos emberek egyszerűen nem feszültek. Stresszhormon-szintjük egyszerűen alacsonyabb, és a peptidek, melyek a stresszt szabályozzák, sokkal magasabbak".
Aikins annak a kutatásának eredményeit közölte, amelyet amerikai katonákon, köztük különleges alakulatosokon végzett, erős stresszt kiváltó helyzetek szimulációjával. "Egyes emberek tehát feszült helyzetben nyugodtabbak, és ezekben az időszakokban rendkívül jól teljesítenek, amikor én például segítségért kiáltoznék."
Az eredmények azt mutatják, hogy "előre jelezhetjük, kik azok a személyek, akik ezzel a különleges nyugodtsággal viselkednek magas stressz esetén. Ezt pedig két héttel a stresszes eseményt megelőzően megtehetjük, tehát megmondhatjuk, ki fog nagyon jól teljesíteni."
Két háború megvívása után az amerikai hadügyminisztérium szembe találta magát a PTSD kellemetlen következményeivel, és az ezzel kapcsolatos magas érzelmi és egészségügyi kiadásokkal. Becslései szerint az Irakból hazatérő katonák 20 százaléka szenved PTSD-ben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Karestan Koenen, a Harvard Egyetem közegészségügyi professzora szerint annak ellenére, hogy sokan esnek át traumákon, például nemi erőszakon, természeti katasztrófákon vagy erőszakos bűncselekményeken, nem mindenkiben alakul ki poszttraumás stresszbetegség.
"Nemi erőszak esetében például a nők körülbelül 50 százalékában alakult ki a rendellenesség. Ez miért van? Az egyik dolog a trauma súlyossága, de arra is rájöttünk, hogy a kisgyermekkor és a genetikai tényezők is befolyásolják, hogy kiben alakulhat ki idősebb korában PTSD."
A kutató elmondta, hogy egy "új-zélandi csapattesttel dolgoznak, az alanyokat születésüktől a 30-as éveikig vizsgálják, és azt térképezik fel, mi jelezheti előre azt, hogy kiben alakul ki PTSD, ha később valamilyen trauma éri." A kutatócsoport szerint a következő tényezők, alacsony IQ 5 éves korban, nehéz természet 3 éves korban, valamint a családi környezeten belül a szegénység, depressziós anya, gyakori költözés vagy fiatalkori elválasztás a szülőktől hajlamosíthatja az embereket a betegségre. Egyesek genetikai variánsaik miatt sérülékenyebbek a traumás hatásokkal szemben. Mostanra tudjuk, hogy a PTSD nemcsak a traumával áll összefüggésben, hanem a kisgyermekkori jellemzők, a családi környezet és a genetikai tényezők is befolyásolják, hogyan reagálnak az emberek az életük során őket érő szörnyű eseményekre.
Jordan Grafman, az Országos Egészségügyi Intézet Neurológiai Betegség és Stroke Kutatóintézetének munkatársa elmondta, hogy egy másik, vietnami veteránok részvételével készített tanulmány azt mutatta, hogy azokban, akiknek egy bizonyos agyi terület sérült, nem alakul ki a PTSD.
