A hőhullám éjjel és nappal egyaránt jelentkező tünet, elsősorban a változókorban találkozhatunk vele. Azonban nem csak a klimax válthatja ki. Dr. Radics Judit pszichiátert kérdeztük, mi okozhat még hőhullámokat. Amennyiben valaki hőhullámokkal küzd, úgy annak elsőként testi oka, háttere tárandó fel vagy zárandó ki - mondja a szakértő. Nagyon gyakori, hogy hormonális - endokrin - eltérés okozza a panaszt, de számtalan gyógyszerkészítménynek is lehet hőhullám, izzadékonyság a mellékhatása. Amennyiben a teljes körű testi kivizsgálás negatív eredménnyel zárul, úgy hátterében pszichés ok lehetősége vetődik fel. Ezek közé elsősorban a szorongásos zavarok tartoznak - fejti ki Dr. Radics Judit.
Mindenki szorong, ha valós vagy vélt veszélyt érzékel. Sőt, az tart életben és kényszerít biztonságos viselkedésre, hogy el akarunk menekülni, ha ijesztő dolgokat fedezünk fel. A feszült érzés azonban néha túlmegy az egészséges határon. És akkor valamit tenni kell .
Mit kell tudni a szorongásról?
A szorongásos beteg elsősorban irracionális félelmet érez, melyet érzelmi és testi tünetek egyaránt jelezhetnek.
A testi tünetek közé tartoznak:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- arcon, nyakon, mellkason jelentkező bőrpír
- hűvös végtagok
- száraz száj
- izzadás
- tág pupilla
- szapora légzés
- hőhullámok
Az ok nélküli hőhullámok szorongásra is utalhatnak
A szorongásos betegségek a leggyakoribb mentális problémák. A népesség 25 százaléka él meg szorongásos betegséget élete folyamán, a 2-4-szer gyakrabban, mint a férfiak.
A szorongásos zavarok lehetnek folyamatosan fennállóak - mint például a generalizált szorongásnak nevezett állapot (amikor valaki folyamatosan aggódik kisebb-nagyobb dolgok miatt), vagy rohamokban jelentkező -, mint a pánikbetegség szorongásos rohamai - mondja a szakértő.
A pánikbetegség hirtelen rohamokban jelentkezik, heves szorongás jellemzi. Ha ezek a rohamok ismétlődnek, akkor beszélünk pánikrohamokról.
A pánikbetegség tüneteit három variációra bonthatjuk:
- mellkasi pánikra (mellkasi szorító érzés, heves szívdobogás, légszomj)
- neurológiai pánikra (fejfájás, szédülés, ájulás)
- hasi pánikra (hasi fájdalom, hányás, hasmenés, émelygés)
A pánikbetegséget is jelezhetik a hirtelen jött hőhullámok , a váratlan izzadékonyság. Ennek oka a vegetatív idegrendszer egyensúlyzavara lehet - fejti ki a szakértő. Ebben az esetben felborul az egyensúly a szimpatikus (izgalmi) és a paraszimpatikus (nyugalmi) irányító rendszerek között, ez pedig a hőháztartás zavarához vezethet.
Hogyan kezelhetők a szorongásos zavarok?
Miután felderítésre került a kiváltó ok, értelemszerűen oki terápia alkalmazandó - mondja dr. Radics Judit. Amennyiben komolyabb, betegségtüneteket okozó szorongás áll fenn, nem mellőzhető a gyógyszeres terápia sem, de elsőként életmódváltás, megfelelő táplálkozás és rendszeres sportolás ajánlott. A relaxációs technikák és a pszichoterápia pedig úgyszintén jó hatásúak lehetnek.
Milyen lehetőség van a megelőzésre?
A szorongásos betegségek kialakulásához számos tényező szükséges, ezek közül jelentős a környezet és a nevelés. Ahol megfelelő szociális körülmények között, szeretetteljes légkörben nő fel a gyerek, sokkal kisebb az ilyen fajta betegségek kialakulási esélye. Az elérhetetlen célok, a bizonyítási vágy nagyszerű táptalaja a szorongásos betegségeknek. Azonban a kialakult betegséget érdemes csírájában elfojtani, ebben segíthetnek a családorvosok, akik a testi tünetekből hamar következtetnek a lelki eredetű problémára.
Ez is érdekelhet
Orvos válaszol rovatunkban hasonló tünet miatt kereste meg olvasónk a szakértőt. Tegye fel kérdését Ön is!
