A Brain & Cognition szaklap számolt be egy, a Pécsi Tudományegyetemen végzett kutatásról , amely azt vizsgálta, egyesek miért önzőbbek embertársaiknál. A machiavellista személyiségek - akiket a 16. századi itáliai diplomata-íróról, Niccolò Machiavelliről neveztek el -, korántsem jók azokhoz, akik segítenek nekik és korántsem büntetik meg vagy kerülik el azok, akik rosszak velük. Ezen csoport tagjai kifejezetten manipulatívak, megtévesztőek és hiányzik belőlük az empátia legkisebb szikrája is. (Machiavelli önmaga nem volt ilyen személyiség, de leghíresebb könyvének szereplője így viselkedett másokkal, hogy hatalmat szerezhessen magának.)
A kutatók egy kérdőívet töltettek ki a jelentkezőkkel és ez alapján állapították meg, hogy ki teljesít jobban vagy rosszabbul a machiavelliánus skálán, majd egy bizalomjátékot játszattak velük, eközben pedig MRI-szkennerrel vizsgálták meg agyműködésüket .
A teszt során mindenki kapott egy partnert és 5 dollárt, majd megkérdezték őket, hogy mennyit „fektetnének be” ebből partnerükbe: akiről mindenki azt hitte, hogy egy élő ember, pedig csak egy számítógép volt. A gép két dolgot tehetett a kapott pénzzel: vagy „tisztességes” módon adta vissza a befektetést (plusz-mínusz 10 százalék eltéréssel), vagy pedig „tisztességtelen” módon, ekkor csak az eredetileg kapott összeg 30 százalékát adta vissza. Ezek után megcserélődtek a szerepek és az embereknek kellett dönteni erről, hogy partnerüknek mennyi pénzt adnak vissza.
A skálán alacsonyabb értékeket kapó (tehát kevésbé machiavellista ) önkéntesek a társadalmi normáknak megfelelően viselkedtek, tisztességesen adták vissza a befektetést, ha velük is így viselkedtek, illetve tisztességtelenül, ha korábban megfosztották őket pénzüktől. Ettől eltérő módon a skálán magasabb értékeket kapó résztvevők mindenkinek tisztességtelen befektetést adtak – és nem meglepő módon a kísérlet végén nekik maradt meg a legtöbb pénzük.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Az MRI-szkennert megnézve viszont az látszott, hogy amikor a számítógép tisztességes befektetést adott nekik először, agyi működésük igencsak megugrott azon területeken, amelyek a kreativitásért, illetve a visszafojtásért felelősek.
A kutatók szerint ezen típus tagjai elnyomják magukban azt a természetes reakciót, hogy viszonozzák a tisztességes gesztust, ugyanakkor azt kalkulálják magukban, hogy miként tudják kihasználni ezt a helyzetet. Úgy tűnik tehát, hogy a legmanipulatívabb és legmegtévesztőbb emberek sem azért büntetnek másokat, mert velük rosszak voltak, hanem mert háttérben meghúzódó „programjuk” teljesen mást mond.
Ez is érdekelhet
