Az Ekbom-szindróma magyar neve nagyon beszédes: bőrférgesség-téboly - az érintettek ugyanis úgy érzik, hogy bogarak vagy férgek mászkálnak a bőrükön, illetve a bőrük alatt. A szindróma Karl Axel Ekbom svéd neurológusról kapta a nevét: a kórképről ő számolt be először 1937-ben és 1938-ban megjelent tanulmányaiban. Az Ekbom-szindróma viszonylag ritka betegségnek számít, előfordulásáról mindazonáltal nem állnak rendelkezésre megbízható adatok.
A betegség lehet elsődleges és másodlagos is. Elsődleges Ekbom-szindróma esetén a panaszokat teljes egészében téves eszmék és hallucinációk okozzák, az érzékcsalódásoknak nincs objektív testi alapja. Ez esetben úgynevezett monoszimptómás pszichózisról van szó. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy a téves észlelések, téves eszmék kizárólag a bőrférgesség érzetére korlátozódnak. Tehát nem típusos pszichózisról vagy skizofréniáról van szó, amelyeknél ugyanis általában több területre kiterjednek a hallucinációk és a téves eszmék. Hogy valaki miért pont bőrférgességet, a bőrén vagy alatta mászkáló rovarokat vagy hangyákat érez, nem tudni pontosan. Megfigyelések szerint nem állnak mögötte korábbi kellemetlen élmények, például, hogy valaki gyerekkorában hangyabolyba ült.
A másodlagosan kialakuló Ekbom-szindróma hátterében már meghúzódik valamilyen testi érzékelési zavar. Ez lehet idegbántalom, illetve polineuropátia , amely cukorbetegség vagy alkoholizmus talaján is kialakulhat. Az érintettek végtagjai "a bőr alatt motoszkáló rovarok és férgek miatt" zsibbadhatnak is, a betegek főleg erre panaszkodnak. Olyan típusú pszichózisról van szó, amelynél az érintettek mindig létező állatokról beszélnek, nem képzeletbeli rovarokról.
A tünetek elég egyértelműek, főleg, hogy az érintettek megpróbálják megszüntetni a problémát, igyekeznek csökkenteni a képzelt tüneteket: például vakaróznak, dörzsölgetik a bőrüket. A "férgeket", "rovarokat" megpróbálják kiszedni, megfogni. Emiatt előfordulhat önsértés is, például véresre is vakarhatják a bőrüket, de komolyabb bajt azért nem okoznak maguknak.
A panasszal leginkább bőrgyógyászok találkoznak, mert az érintettek a probléma jellege miatt őket keresik föl. A jól felkészült bőrgyógyász ilyenkor kizárja a rühöt, amelynél a bőrben valóban rühatka élősködik, illetve az egyéb lehetséges okokat is: mindent, ami arra utal, hogy a problémát bármilyen féreg vagy rovar okozná. Ha ez megtörtént, felmerül benne az Ekbom-szindróma gyanúja. Idáig eljutni nem mindig egyszerű, az érintetteknek ugyanis semmilyen pszichotikus tünetük nincs - azon túl, hogy bőrférgességre panaszkodnak.
Ez is érdekelhet
Az Ekbom-szindrómáról részletes cikket olvashatnak a Betegségek A-Z rovatban !
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
