Az egész világon az alsó légúti fertőzések után a depressziós betegségek állnak a második helyen a munkaképtelenség okai között - derül ki a szakfolyóiratban megjelent tanulmányból.
A depresszió aránya Afganisztánban bizonyult a legmagasabbnak, Japánban pedig a legalacsonyabbnak. Közép-Amerikában, valamint Közép- és Délkelet-Ázsiában pedig a depresszió számít a munkaképtelenség első számú okozójának. Az ausztrál Queenslandi Egyetem kutatói Alize Ferrari vezetésével különféle epidemiológiai kutatások elemzésével számították ki, hogy a depresszió globális előfordulási aránya jelenleg 4,4 százalék. Ez az arány a nők esetében magasabb (5,5 százalék), mint a férfiakéban (3,2 százalék).
"Ezek az eredmények is megerősítik, milyen fontos közegészségügyi prioritásként kezelni a depressziós rendellenességeket, és költséghatékony beavatkozásokkal csökkenteni az ezek által okozott terhet" - olvasható a tanulmányban. Klinikai, vagy más néven major depresszió esetén a beteg legalább egy olyan időszakon esik át, amikor két hétig mindennap szinte egész nap túláradó szomorúságot és reménytelenséget érez. A kutatók azt is kimutatták, hogy a depresszió az öngyilkosság és az iszkémiás szívbetegség magasabb kockázatával is összefüggésbe hozható .
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A tanulmány szerzői arról is beszámoltak, hogy 1990 és 2010 között a depresszió globális terhe közel 38 százalékkal nőtt. A szakértők szerint ez jelentős következményekkel jár a nemzetközi közegészségügyre nézve, különösen a fejlődő országokban, ahol a jobb reproduktív egészség, a jobb táplálkozás és a gyermekbetegségek hatékonyabb visszaszorítása következtében egyre több ember éri meg azt az életkort, amikor a depresszió a leggyakrabban jelentkezik.
