A programok közül kizárólag a megelőzés működik, a leszoktatás a kamaszok körében reménytelen.
Mucsi István gödöllői tüdőgyógyász az InfoRádióban elmondta: 10 és 18 év közötti fiatalokat kérdeztek a dohányzásról.
Az eredmények szerint aki nem gyújt rá, az elsősorban azért nem teszi ezt, mert a cigitől büdös lesz, és egy dohányos csókja is büdös.
A másik fontos szempont a fiatalok számára a pénz. Amikor az osztályfőnöki órákon kiszámolták velük, hogy napi egy doboznyi cigaretta elszívása éves szinten 200 ezer forintos kiadást jelent, a fiatalok megdöbbentek.
Az egészségügyi szempontok csak a harmadik helyen szerepeltek. Azaz a fiatalok elsősorban nem amiatt nem akarnak rászokni a dohánytermékekre, mert azok tüdőrákot vagy infarktust okozhatnak.
A felmérésből az is kiderült, hogy a szülők dohányzási szokása nincs különösebb hatással a fiatalokéra. De négyszer olyan gyakran kezdtek cigarettázni azok a fiatalok, akiknek a nagyobbik testvére már cigarettázott. Akiknek pedig a barátai dohányoztak, azok ötször nagyobb eséllyel szoktak rá a cigire.
Mucsi István elmondta, hogy jelenleg nem ismernek hatékony programot a tizenéves dohányosok leszoktatására.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A hangsúlyt ezért a megelőzésre kell fektetni, azon belül is a hátrányok hangsúlyozására.
Ez is érdekelhet
Ezért elmondják a fiataloknak, hogy a cigarettázás függőséget okoz, költséges, a dohányosok tanulási teljesítménye csökken, a biztosítók magasabb díjat kérnek majd tőlük, ha életbiztosítást kötnek, a dohányos férfiak pedig a szerelmi életükben sem tudnak majd megfelelően teljesíteni.
