Sigmund Freud (aki a napokban lett volna 160 éves) a pszichoszexuális fejlődésről és a tudatalattiról alkotott nézeteivel forradalmasította a pszichiátriát, ám néhány elméletét, például a péniszirigységről szólót azóta is támadják. A teória szerint az irigység a nőknél alakul ki, méghozzá már kislány korukban. A gyermekek 4-6 évesen a fallikus korszakukat élik, amikor rádöbbennek, hogy nekik valami hiányzik, ami a kisfiúknak láthatóan megvan.
A péniszirigység modern kori érvényességét folyamatosan megkérdőjelezik. Az eredeti feltevés – miszerint a férfi nemi szerv hiánya kitermeli a férfias megjelenés és kiállás utáni vágyakozást – mára jóval inkább egy mentális egészségügyi probléma leírásának felel meg.
Vanessa H. Lopez New York-i pszichológus szerint idejétmúlt a freudi elmélet eredeti feltevése. De úgy véli, hogy a péniszirigységnek ma egy szimbolikus aspektusa éli virágkorát. A nők inkább azt irigylik, ami a férfit sikeressé teszi, hatalomra és a társadalmi státuszra vágynak. Férfiasabban öltöznek, dominánsan viselkednek a céljuk elérésének érdekében.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Sok nőnek ezért az egykor teljesen maszkulinnak számító karrierépítés és szakmai elismerés az egyik legfőbb célja. A péniszirigység tehát átvitt értelemben, metaforaként jelenik meg, és a korábban kifejezetten férfias személyiségjegyek státuszszimbólumainak hajszolásában teljesedik ki.
A péniszirigység fogalma azonban összességében mára jelentős mértékben kikopott a köztudatból, de a pszichológiai gyakorlatból is. Ha valaki azzal fordulna szakemberhez, hogy segítségre van szüksége a rajta elhatalmasodó péniszirigység miatt, talán nem is fogadnák, mert a jelentkezését valamiféle ugratásnak tartanák.
Ugyanakkor miközben a férfiasságnak a pénisz egy általános indikátora, a péniszirigység egyáltalán nem szükséges a nemi identitással való elégedetlenség kifejezéséhez. Ezért érdemes óvatosan bánni a péniszirigység fogalmával, mert mindenki mást ért rajta, túl széles területet fed le. Így egy ilyen problémával megjelenő betegről nem állapítható meg azonnal, hogy valójában mi a baja, ehhez az orvosának többet kell megtudnia róla – véli Sarah Wells denveri klinikai szakember.
Ha a péniszirigység kérdését szélesebb összefüggésbe helyezzük, akkor egy komplex mentális probléma képe rajzolódhat ki. Az egyes szervekhez és azok megjelenéséhez kapcsolódó fixációk komoly mentális egészségi zavarokhoz vezethetnek.
A tudomány már feltárta, hogy egy magas ember nem eredendően jobb vagy rosszabb egy alacsonynál, ahogy nincs valódi különbség a nők között, akiknek nagyobb vagy éppen kisebb a mellük, és persze ugyan ez igaz a férfiakra is, akiknek nagyobb, illetve kisebb „férfiasságuk” fejlődött. Csakhogy az emberek mégis belehabarodnak ezekbe az ideákba, amelyekbe mentálisan bele is betegedhetnek.
Ez is érdekelhet
Jól mutatja ezt, hogy vannak megszállottak, akik pontosan úgy akarnak kinézni, ahogy egyes hírességek, vagy az internetet bújják pénisznövelő megoldásokat keresve , képesek módosítani a testükön az ideáljaikat kergetve, s komoly pénzeket kifizetnek, hogy kezeltessék az őket feszítő érzelmi stresszt. Olyan érzelmi problémákról van szó, amelyek között fontos helyet foglal el a sebezhetőség és az alkalmatlanság érzése. Ezek olyan dolgok, amelyek egy idealizált férfival nem fordulhatnak elő. Ki tudja, hogy Freud valójában arra az irigységre gondolt-e, amely e szerepnek tökéletesen megfelelő emberek felé sugárzik?
