A várható életkor kitolódásával egyre több embert érint a demencia. A Széchenyi István Egyetem
két hallgatója ezért új módszert dolgozott ki, amely serkenti a kognitív
képességeket, így hozzájárulhat a mentális betegségek megelőzéséhez. A 'ReMi' egyelőre tesztfázisban van, de várhatóan hamarosan bárki számára
elérhető lesz. Mint azt a pályázatukban
kifejtették:
Nem helyette, mellette
Az elképzelés ötletét a saját családom adta, nálunk ugyanis generációról generációra öröklődik a demencia és az agysorvadás. A családtagok többsége pedig a munka, a tanulás és a távolság okozta folyamatos rohanás miatt nem tud elegendő időt fordítani a betegséggel élő szeretteinkre, ami rengeteg konfliktust generál<br>
– mondta el a fejlesztés apropóját boncolgató kérdésünkre Szőnyi Balázs, aki egyébként mechatronikai mérnöki tanulmányait végzi az egyetemen.
A gazdálkodási és menedzsment szakos Lőrincz Fanni hozzáfűzi: „Olyan megoldást kerestünk, amellyel az egyedül élőknél megelőzhető vagy késleltethető a betegség, ugyanakkor ha valaki már érintett, a kezelésében is segítségére lehet.”
Gondoltak azokra az idősekre is, akik egyáltalán nem használnak okostelefont: mivel nekik az applikáció nem elérhető, számukra egy kisebb eszközt fejlesztettek ki, ami ugyanúgy „tudja” a 'ReMi' előnyeit. Jelenleg többféle korosztályban tesztelik az alkalmazást, aminek egyébként hatalmas előnye, hogy a használatához csak beszélgetést kell kezdeményezni, így gyakorlatilag bárki elsajátíthatja.
Fontos ugyanakkor hangsúlyozni, hogy megoldásunk nem helyettesíti az emberi kapcsolatokat, hanem segítséget nyújt abban az esetben, amikor a hozzátartozók nem tudnak annyi időt és figyelmet biztosítani, mint azt a beteg igényelné
– fogalmaz Fanni.
Ez egy olyan mesterségesintelligencia-modelleket alkalmazó megoldás, amely fejleszti a felhasználó kognitív képességeit, információkkal látja el, egyúttal kielégíti a szociális igényeit is. Az eszköz használatán keresztül ráadásul nyomon követhetővé válnak az érintett mentális és kognitív állapotának változásai. Ezen felül különböző jelzések is beállíthatók rajta például gyógyszerek bevételéről, ivásról vagy evésről. Ez azért is fontos, mert az eszköz nem csupán jelezni képes, de a teljesülést is figyelemmel kíséri. A kommunikáció bizonyos apró változásait megfigyelve ugyanis
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Így működik
A fejlesztés azokra a kognitív készségekre képes hatást gyakorolni, melyek a betegség miatt leépülnek. Például folyamatos tornáztatással stimulálja az emlékezetért felelős agyterületeket, illetve szinten tartja, de akár gyarapíthatja is a szókincset. A beszélgetések elemzésének köszönhetően pedig a betegség előrehaladását segít nyomon követni.
Jó tudni, hogy nem csak az időseket célozzák meg a fejlesztéssel: világszerte, korosztálytól függetlenül egyre több embert érint a digitális demencia, mely képes a valódi demenciához hasonló tüneteket produkálni.
Cél, hogy minden érintetthez eljusson
A két fiatal szeretné, hogy minden érintett részesülhessen az innováció előnyeiből, függetlenül a technikai adottságaitól vagy digitális ismereteitől. Terveik szerint első körben a fekvőbeteg-ellátásban és a szociális intézményekben lesz elérhető, de együttműködnek önkéntesekkel és szociális munkásokkal is, hogy azokhoz is eljuthasson, akiknek nincs internet-hozzáférésük.
Szinkronszínészek válaszolnak majd a betegeknek
Terveik és lehetőségeik szerint szinkronszínészeket kérnek majd fel a továbbfejlesztéshez: „a társalgás így még közvetlenebb lenne, hiszen a felhasználók ismerős hanggal tudnának beszélgetni.” És hogy mit kezdenek az elnyert egymillió forinttal? Természetesen a kutatásfejlesztésbe forgatják vissza: „olyan eszközöket fogunk beszerezni, amelyekkel még jobb minőségben segíthetjük az érintettek mindennapjait.”
Legjobban: