Ha a fenti két elnevezés közül kell választani, akkor inkább a skizofrénia javasolható, mert az idegen szóként definíció nélkül semmitmondó, ezáltal kevésbé félrevezető. Számos újabb kori irodalmi mű, regény, azok feldolgozott változatai, filmek szólnak erről a misztifikált betegségről - nem mindegyik esetben helyesen mutatva be azt. A jelenleg elérhetők közül az egyik leghitelesebb ábrázolás az Egy csodálatos elme című film.
Tekintsünk a történet mögé! Mit érdemes tudni a skizofréniáról?
Honnan jön?
A skizofrénia az agy betegsége. Kiváltó oka lényegében még ismeretlen, csak az utóbbi években kezd a tudomány a nyomára bukkanni, hogy az agy bizonyos területein az idegsejtek túlműködnek, aminek közvetítője a dopamin nevű neurotranszmitter, azaz idegi hírvivő molekula. A betegség eredetére ez még korántsem válasz. Beszélhetünk hajlamról, fogékonyságról, ami még nem jelenti azt, hogy az egyén beteg is lesz. Egyeseknél balesetet követően jelennek meg a tünetek. A betegséget gyógyszerek és drogok használata, környezeti és pszichés hatások hozhatják felszínre, majd erősíthetik.
Milyen?
A tünetek egyénenként nagyon változóak, de vannak olyan jellemző vonások, amelyeket mégis érdemes megemlíteni. A beteg bizonyos rohamszerűen adódó időszakokban úgy érzi, mintha minden megváltozna körülötte, nem létező dolgoknak tulajdonít jelentőséget, hangokat hall. Úgy rakja össze a külvilág történéseit, hogy azokból egy veszélyes, ijesztő kép áll össze. Mintha üldözné valaki. A tünetek elmúltával a beteg többnyire világosan látja a roham idején észlelt világ és tettei irracionális voltát. A beteg a betegségnek ezen aktív szakaszaiban valóban lehet veszélyes önmagára és környezetére, ha nem részesül megfelelő kezelésben.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
"Ez egy érzés, ami nagyon kellemetlen, nagyon fájó, és nem tud vele az ember mit kezdeni. Amikor úgy érzi, hogy senki sincs mellette, és semmi sem jelent örömet a számára, még egy finom csokoládéfagylalt sem". "Mintha hangokat hallottam volna, hogy ezt nekem meg kellene tennem, arról a hídról jó lenne leugrani, mert akkor mindennek vége, szép új világ következik ezután." - vallanak a betegek, a Stigmák nélkül című, a betegségről szóló dokumentumfilm szereplői.
Tehát nem lakik folyamatosan kettő vagy pláne több személyiség egy emberben, inkább mintha valami külső hatás próbálná időnként befolyásolni a betegeket.
Számos további tévhit, alaptalan félelmek is élnek a skizofréniával élőkkel, azaz minden századik köztünk élő emberrel kapcsolatban, pedig számukra is az egyik legnagyobb ösztönző és segítő erő a gyógyulásban az elfogadó szeretet. Talán sokkal inkább, mint más betegségekben. A szeretet valóban mindent legyőz.
Tévhitoszlató tudnivalók
A betegség jelentkezése és gyógyíthatósága egyénileg nagyon különböző. Van, hogy valakinek az életében egyetlen egyszer van a betegségnek aktív szakasza, aztán végleg elmúlik, mintha soha sem lett volna. Másoknál a rohamok csaknem menetrendszerűen visszatérnek, és olykor súlyosbodnak.
Általában a kialakulófélben lévő betegséget nem veszik észre, depressziónak, érzelmi labilitásnak gondolják.
A betegek 75 %-ánál a betegség serdülőkorban kezd kialakulni. A kamasz feszült, szorong, de azt már nem biztos, hogy el meri mondani, hogy ijesztő képzetekkel, hangokkal, látomásokkal is küzd. Kezelés nélkül ez az állapot súlyosbodhat, és tartóssá válhat.
Gyógyszeres kezelés és pszichoterápia hatására ez az állapot megszüntethető, az aktív fázisok egyre ritkábbá válnak.
Ha az aktív fázisokat sikerül leküzdeni, olykor nem is sejtik az ismerősök, hogy az illető skizofrénia miatt kezelés alatt áll. A szélsőséges eseteket kivéve a betegek nem szorulnak állandó kórházi felügyeletre. Megfelelő kezelés mellett a beteg többnyire egyáltalán nem ön- vagy közveszélyes. A skizofrén betegek többsége esetében a kórházi tartózkodás csak a betegség aktív szakaszaiban indokolt, és ilyenkor is önként jelentkeznek segítségért.
A mintegy 60 éve felfedezett első hatásos kezelés az elektrosokk, pontosabban relaxációban végzett elektrokonvulzív terápia, mely normalizálja a kóros biológiai szabályozást az agyban. A beteg a kezelés alatt alszik, nem érez semmit, tehát semmi epilepsziás görcshöz hasonlót nem él át. Egyetlen mellékhatása az átmeneti emlékezetkiesés, ami azonban visszafordítható. Ma ritkán alkalmazzák, mert a hatékony gyógyszeres kezelés egyre jobb lehetőségeket kínál a betegség terápiájában.
Mindennapok
A kórházi tartózkodást leszámítva a betegek családjuk körében vagy egyedül ún. "védett lakásokban" lakhatnak. 2003. januárjától megkezdődik a betegek házi gondozása, így még kevesebbet kell a betegeknek különböző intézményekbe járniuk. A skizofrének nappali klubjaiban különböző hasznos foglalkozások várják őket, létrehozásukat már törvény is előírja Magyarországon. Ennek keretében továbbképző és rehabilitációs programokon is résztvehetnek a klub látogatói.
A kezelés természetesen nem korlátozódik a kórházi szakaszokra és a gyógyszerek szedésére. Szerves része a családterápia is, ahol családtagok és betegek egyaránt megtanulhatják a betegséggel való helyes együttélést.
Támogatott munkarehabilitációs tréningek szintén azt segítik, hogy az érintettek ugyanúgy tanulhassanak, dolgozhassanak, mint bárki más.
Őszintén, szeretettel
Egy Egyesült Államokban végzett felmérés szerint az orvosoknak csak 50%-a mondta meg kezelésbe vett betegeinek, hogy tünetei skizofréniára vallanak. Pedig ha másnak nem is, az orvosnak tudnia kell: csak a betegség ismeretében várható el, hogy a beteg és családja egyaránt együttműködjön a kezelések sikeréhez, ami nélkül nagyon súlyos állapotok és helyzetek fordulhatnak elő. A kezelés teljesen el tudja némítani a skizofréniás epizódokat.
Ez is érdekelhet
A Stigmák nélkül c. dokumentumfilm megalkotóinak szándékaival egyetértünk. A cél, hogy tévhitek nélkül valódi tényekre alapozva őszintén tudjunk segíteni azoknak, akiknek skizofréniával kell együtt élniük. Nem könnyű feladat ez, de ha tisztában vannak vele, mivel is állnak szemben, minek tulajdonítsák skizofréniás családtagjuk egy-egy meghökkentő reakcióját, és hogyan reagáljanak rá, a csata megnyerhető, sőt a betegség tudatos leküzdésével sikertörténetek is születhetnek, akárcsak a bevezetőben említett Nobel-díjas matematikus professzor esetében.
