Régóta foglalkoznak kutatók a déjá vu-jelenséggel, de eddig homály fedte, hogy mi indukálja azt a furcsa érzést, hogy az adott szituációt egyszer már átéltük. Néha egy illat, utcakép, esetleg egy elhangzott mondat váltja ki bennünk az ismétlődés különös élményét, amelyet korábban paranormális tevékenységekhez, vagy az előző életünkben tapasztalt dolgokhoz kötöttek. Bár teljes konszenzus még napjainkra sem született a kérdésben, a kutatók nagy része szerint ez egyszerű memóriatorzulás, és valójában onnan ered, hogy valami nagyon ismerős szcenárióhoz hasonlít az átélt helyzet - írja az Origo .
A memóriatorzulást kiváltó okokról azonban még jobban megoszlanak a vélemények: jelentkezhet egy álomból visszamaradt emlékfoszlánytól, egy ismerős helyzettől, vagy esetleg attól, hogy jártunk már a déjá vu-t előidéző helyen, csak nem emlékszünk rá konkrétan. A Colorado Állami Egyetem szaktudósai a legújabb kutatásuk során abból a feltételezésből indultak ki, hogy a déjá vu egy emlék, amit az agyunk rosszul hívott elő. Tulajdonképpen egy korábbi, nagyon hasonló szituáció miatt torzít emléket az agyunk.
Korábbi kutatásokkal már megállapították, hogy a déjá vu leggyakrabban helyszínekhez köthető. Ezért egy videojátékban különböző szobákat és helyiségeket rendeztek be úgy, hogy minden helyszínnek volt egy adott párja, amely a résztvevőkben a déjá vu érzését volt hivatott előhívni. A szobapárok más-más jelenetet ábrázoltak, így elsőre nem is lehetett egykönnyen beazonosítani őket, sémájuk azonban megegyezett. Mint kiderült, egyértelműen magasabb volt az esélye a déjá vunek akkor, ha hasonló arányokkal rendelkező szobát láttak, mint akkor, ha különbözőt, de berendezésében hasonlót. A déjá vu egyik elősegítője valószínűleg az lehet, hogy az agyunk egy új környezetet már ismertként érzékel, pedig még soha nem láttuk - magyarázta a kutatást végző Anne M. Cleary.
A déjá vu érzéséhez nem csak az társul, hogy az adott szituációt már egyszer átéltük, hanem az is, hogy tudjuk, mi fog ezután történni. Bizonyos feltételezések szerint olyan ez, mint amikor egy szó ott van a nyelvünk hegyén, de nem jut eszünkbe. Ilyenkor az emlék nem képes visszahívódni megfelelően, így sokszor csak arra emlékezünk, hogy milyen betűvel kezdődött a felidézni kívánt szó. A déjá vu során is a korábbi emlékekre támaszkodva próbálja az agy "megjósolni" a jövőt. Az előzőhöz hasonló teszt ugyanakkor bizonyította, hogy az efféle megérzések és a déjá vu között nincs összefüggés.
Azt azonban megfigyelték, hogy a déjá vu és a szorongás között egyértelmű kapcsolat mutatható ki. Megfigyelték, hogy a depresszióval és szorongással küzdő emberek sokkal többet analizálják a körülöttük zajló történéseket, így több olyan emlékük lehet, ami öntudatlanul, de rosszul hívódik vissza.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
Forrás: Origo
