A betegségre 2019-ben irányult nagyobb figyelem, miután bejárta a médiát a hír, hogy egy brit tinédzser éveken keresztül kizárólag chipset, fehér kenyeret és burgonyaszirmot fogyasztott. A finoman szólva is egyoldalú táplálkozás miatt pedig visszafordíthatatlan látás- és halláskárosodást szenvedett. Bár sokan azt gondolhatják, a fiatal csak válogatós volt, valójában ARFID-ban szenvedett, és azért ragaszkodott az említett ételekhez, mert más élelmiszerek textúráját nagyon nehezen tudta tolerálni. Ez ugyan egy kifejezetten extrém példa, jól mutatja, milyen káros az ARFID az egészségre - írja a betegséget bemutató cikkében a conversation.com .
Szorongást okoznak a "nem biztonságos" élelmiszerek
Az ARFID-ot nem túl régóta ismerik a szakemberek, az Amerikai Pszichiátriai Egyesület (American Psychiatric Association) csak 2013-ban állapította meg, hogy létezik ilyen betegség. Pedig nagyon elterjedt táplálkozási zavar: az étkezési problémával kórházba került gyerekek 5-15 százalékát, míg a felnőttek 1 százalékát érinti. Az anorexiától és a bulimiától abban különbözik, hogy az ARFID-ban szenvedők nem a súlyukat akarják kontrollálni, ők egyszerűen félnek az ételtől és az evéstől. Noha az teljesen normális, hogy bizonyos élelmiszerek látványa, illata időnként mindenkit undorral tölt el, az ARFID miatt az érintettek mindennap megtapasztalják ezt, ráadásul szinte minden olyan étellel kapcsolatban, ami eléjük kerül.
A legtöbbjükben hihetetlenül erős szorongást okoznak azok az ételek, amelyekről úgy hiszik, nem biztonságosak. Ennek eredményeképpen szinte mindent kizárnak az étrendjükből, ami így rendkívül tápanyagszegény lesz. Sokaknak ráadásul motivációjuk sincs arra, hogy változtassanak furcsa étkezési szokásaikon, egyszerűen azért, mert nem tudják kezelni azokat a rossz érzéseket, amelyek a "nem biztonságos" élelmiszerek beiktatásával tolulnak fel bennük.
Bár még sok mindent nem tudnak az ARFID-ról, abban egyetértenek a szakemberek, hogy az alábbi jellemzők közül egy vagy több minden érintettre igaz:
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- az éhség hiánya, illetve az ételek, evés iránti érdeklődés hiánya,
- tartózkodás bizonyos ételektől azok látványa, illata vagy íze miatt,
- nem megfelelő kalória- és fehérjebevitel, vitamin- és ásványianyag-fogyasztás,
- erősen korlátozott számú és fajtájú étel fogyasztása, ami az érintett környezetében komoly aggodalmat generál.
Az étellel, evéssel kapcsolatos negatív élmény állhat mögötte
Az ARFID diagnosztizálása nem könnyű. Ha felmerül a gyanú, a szakemberek általában megvizsgálják, mekkora mennyiségű és hányféle ételt eszik az érintett, mióta tartózkodik bizonyos élelmiszerektől, illetve, hogy fogyott-e, vagy (gyerekek esetében) megállt-e a növekedése. Ellenőrzik azt is, vannak-e testi tünetei a hiányos táplálkozásnak, például törékeny körmök, hajhullás, bőrelváltozások, az ajkak, az íny vérzése, megmagyarázhatatlan zúzódások, látásproblémák, krónikus fáradtság, feledékenység, növekedési gondok. Végül, de nem utolsósorban annak kiderítésével is foglalkoznak, okoz-e az állapot szorongást az érintettben, esetleg befolyásolja-e a mindennapi életét, és ha igen, mennyire.
Ha megkérdeznék a szülőket, a legtöbben valószínűleg azt mondanák, válogatós a gyerekük. Ez egy ideig teljesen normális, sőt, mondatni természetes része a kicsik fejlődésének, 4 és 6 éves kor között azonban általában kinövik a gyerekek. Az ARFID-ban szenvedőknél viszont a "válogatósság" nem tűnik el, állandósul. Legtöbbször az evéssel vagy valamilyen étellel kapcsolatos negatív élmény hatására fejlődik ki a gyerekben, például azt követően, hogy egy élelmiszer fogyasztásakor öklendezett, fulladozott. A fulladástól, hányástól való félelem, bizonyos textúrától vagy íztől való idegenkedés, illetve az evési hajlandóság hiánya mind-mind említhető, mint lehetséges mögöttes tényező.
Az ARFID-ban szenvedők kevesebb mint 20 ételtípusból válogatnak, és általában a fehér vagy bézs színű élelmiszereket részesítik előnyben (kenyér, főtt rizs, keksz). Ez fogyáshoz vezethet, gyerekek esetében gátolja a növekedést, a pszichológiai funkciók romlanak, tápanyaghiány lép fel. Egy közelmúltban végzett tanulmány - amelyben ARFID-betegeket és autistákat vizsgáltak - kimutatta, hogy az ARFID-ban szenvedők 70 százalékánál áll fent C-vitamin-hiány , 17 százalékuknál pedig valamilyen szembetegség alakult ki az A-vitamin-hiány miatt. Ugyancsak jellemző a D-, a B12-, illetve a B1-vitamin-hiány is. Ezek a vitaminok és ásványi anyagok elengedhetetlenek ahhoz, hogy a szervezet normálisan funkcionáljon, így ARFID-gyanú esetén azonnal orvoshoz kell fordulni.
Ez is érdekelhet
Tekintettel arra, hogy az ARFID egy viszonylag új betegség, fontos, hogy a témával kapcsolatos kutatások a jövőben tovább folytatódjanak. A szakemberek így jobban megérthetik, pontosan mi áll a kialakulásának hátterében, és hogyan lehetne hatékonyabban segíteni az érintetteknek.
