A stressz nem más, mint szervezetünk természetes reakciója a kihívást jelentő helyzetekre. Olykor ez kifejezetten előnyös, modern életvitelünk mellett viszont többnyire inkább csak hátrányt okoz. A stressz ugyanis nagy megterhelést ró testünkre, és ha gyakran szembesülünk vele, akkor bizony egészségünket is könnyen alááshatja. E tekintetben érdemes megkülönböztetni az akut stresszt, amely egy rövid távú, alkalmanként jelentkező reakció, és mint ilyen lehet negatív és pozitív kicsengésű egyaránt, valamint az epizodikus és krónikus stresszt, amelyek viszont jellemzően nem hagynak kellő időt szervezetünknek a regenerálódásra – olvasható a Clevelandi Klinika leírásában.
A stressz nagyon sokféle forrásból táplálkozhat. Pénzügyi és párkapcsolati gondok, munkahelyi nehézségek, betegségek – a sor hosszasan folytatható. Éppen ezért a krónikus stresszt nem vehetjük félvállról, hiszen bárkit érinthet. Érzelmi és mentális oldalról az erős szorongás, ingerlékenység, depresszió és lehangoltság, továbbá pánikrohamok is felhívhatják a figyelmet arra, hogy ideje lenne kicsit magunkkal is törődnünk a feladataink mellett. Emellett pedig fizikai panaszokban is megnyilvánulhatnak a stressz okozta ártalmak. Az alábbiakban ezeket vesszük számba az Amerikai Pszichológiai Társaság (APA) gyűjtése alapján.
Stressz okozta fájdalmak
Stresszhatás alatt izmaink feszültebbek, testünk ugyanis így igyekszik ösztönösen megóvni magát a veszélyektől. Akut stressz esetén a teljes izomzat szinte egységben feszül meg, majd el is ernyed, ahogy a félelem elmúlik. Krónikus stressz esetén viszont egyes izmok tartós túlmunkát végeznek, ami már nem marad következmények nélkül. A vállak és a fej-nyaki terület izmainak merevsége például tenziós és migrénes fejfájást idézhet elő, de hasonló módon felléphet derék- és felső végtagi fájdalom is.
Stressz okozta légzéspanaszok
Sejtjeinket és szöveteinket a légzőszervrendszer látja el a létfontosságú oxigénnel. A levegő az orrunkon és a gégén keresztül jut el a légcsőbe, majd a tüdőbe, amelynek hörgői továbbítják az oxigént a vérkeringésbe. Az erőteljes stressz a légutak beszűkülése révén olyan tüneteket is kiválthat, mint a légszomj és szapora légzés. Máskülönben jó egészségi állapot mellett ezt képes lehet kompenzálni a szervezet, már eleve fennálló betegségek, például asztma és COPD esetén viszont állapotromlást eredményezhet.
Stressz okozta szív- és érrendszeri problémák
Testünk oxigén és tápanyagellátásában kulcsszerep hárul a szívre és az érrendszerre, egyszersmind ez a két komponens testünk stresszreakciójában is központi helyet foglal el. Akut stressz során pulzusunk felszökik, a szív erősebben dolgozik, hogy amikor a leginkább szükség van rá, a túlélést biztosító szervek biztosan ki tudják hozni magukból a maximumot. A szív fokozott munkája mellett a nagyobb izomcsoportokat és a szívet ellátó erek is kitágulnak, aminek hatására a vérnyomás is megemelkedik. Amint aztán a stresszhelyzet megszűnik, a teljes rendszer visszaáll nyugalmi állapotba. Csakhogy krónikus stressz mellett állandósul a felfokozott működés, ami a többi között fokozza a magasvérnyomás-betegség, különféle szívritmuszavarok, a szívroham és a stroke kockázatát egyaránt.
Stressz okozta immunzavarok
A stresszreakció hátterében összetett hormonális folyamatok állnak, amit az úgynevezett hipotalamusz-hipofízis-mellékvese (HHM) tengely vezet. Az ilyenkor felszabaduló kortizolt stresszhormonnak is nevezik, hatására pedig a test könnyebben tudja mozgósítani energiatartalékait. Ismételten: akut veszélyhelyzetben, például egy közelgő autóbalesetnél ez rendkívül előnyös, hiszen az éberséget és reakcióidőt javítva segíthet elkerülni a bajt. Máskülönben viszont a kortizolszint természetes ingadozást mutat a nap folyamán, illetve fontos hozzátenni, hogy ez a hormon az immunrendszer szabályozásában is közreműködik. Krónikus stressz hatására éppen ez utóbbi kapcsolat, a HHM-tengely és az immunrendszer kommunikációja károsodhat, ami hosszú távon nemcsak gyenge immunműködéshez (ezáltal gyakori fertőzésekhez), de egyéb olyan betegségekhez is elvezethet, mint a krónikus fáradtság, anyagcserezavarok (cukorbetegség, elhízás), valamint a depresszió.
Stressz okozta emésztési panaszok
Bélrendszerünk folyamatos kommunikációt folytat a központi idegrendszerrel, így aztán nem meglepő, hogy a stressz is oda-vissza ható folyamatokat indíthat el. Megváltozhat például a hatására a bélflóra összetétele, ami aztán hangulatunkat is befolyásolhatja. Hasonlóképpen a stressz is kiválthat olyan idegi folyamatokat, amelyek nyomán emésztésünk szenved zavart. A stresszevés nyomán felléphet és súlyosbodhat például a gyomorégés és a reflux, illetve kapkodóbbá válhat az evés, ami fokozott levegőnyeléshez, ezáltal puffadáshoz, gyakori böfögéshez vezet. Stressz hatására émelygés, hányinger szintén felléphet, akárcsak bélrendszeri panaszok: alhasi fájdalom, diszkomfort, hasmenés vagy székrekedés, bélgázosság. Különösen érzékenyek lehetnek e hatásokra azok, akik gyulladásos bélbetegséggel (IBD) vagy irritábilis bél szindrómával (IBS) küzdenek.
Stressz okozta panaszok férfiaknál és nőknél
A krónikus stressz – hormonális úton – a nemi szervekre is kihatással lehet. Férfiaknál és nőknél egyaránt csökkentheti a libidót, illetve merevedési zavarokat is előidézhet. Ugyancsak akadályt állíthat a gyermekvállalás elé a termékenységi csökkentése révén. Emellett nőknél súlyosbíthatja a premenstruációs szindróma (PMS) és a menopauza tüneteit.
Legjobban: