Sok tényező vezethet a poszttraumás szindrómához (PTSD), nem csak az esemény alatt érzett félelem - állítja egy új tanulmány.
Azoknak, akik a traumás esemény során vagy közvetlenül utána pánikrohamot kapnak, nem növekszik az esélyük a PTSD kifejlődésére, legalábbis a Psychiatry Research áprilisi számában megjelent új tanulmány szerint. Vitatja a korábbi felfedezéseket, melyek szerint a megrázó esemény alatt vagy után kialakuló pánikroham hosszú távon serkenti vagy előrejelzi a PTSD kialakulását.
A kórtörténetben szereplő depresszió, az érzelmileg támogató háttér és az önbecsülés sokkal inkább jelzői annak, hogy milyen az esélye a PTSD kialakulásának, ezt állítja a pennsylvaniai Geisinger Egészségügyi Rendszer kutatói által végzett kutatás. A szerzők megvizsgálták a traumás események során fellépő pánikrohamokat azok között, akik átélték a Kereskedelmi Világközpont elleni szeptember 11-i merényletet. Azt találták, hogy azok közül, akik pánikrohamot kaptak, 30 százalékuk volt depressziós az eseményt megelőzően.
A pánikroham legnagyobb arányban a 30-44 év közötti korosztály körében fordult elő. A legmagasabban képzettek között fordult elő a legkevesebb roham. A hispán származásúak körében figyelték meg a legtöbb ilyen esetet a többi etnikumhoz mérten. A tanulmány azonban arra hívja fel a figyelmet, hogy az orvosoknak számításba kell venni az olyan mentális stressz-faktorokat is, mint az alváshiány, a közelmúltban elszenvedett stresszes események és a magány.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ez is érdekelhet
A pánikroham tünetei közt szerepel a légszomj, a verejtékezés, reszketés, remegés, felgyorsult szívverés, hidegrázás vagy hőhullám, a valóságtól való elszakadás. Évente az amerikaiak 10 százaléka esik át pánikrohamon, de a traumatikus eseményt átélt emberek körében ez az arány sokkal magasabb a kormányzati adatok szerint.
Legjobban: