A stressz a modern ember egészségének egyik legádázabb ellensége, amely számtalan súlyos betegség alapjául is szolgál szív- és érrendszeri megbetegedésektől akár különféle daganatokig. Hatása ráadásul most még erősebb, hiszen a karantén és a járvány okozta bizonytalan helyzet miatt jóval feszültebbnek érezhettük magunkat az elmúlt hónapokban. Fontos, hogy a bennünk felgyülemlő stresszt megfelelően kezeljük vagy levezessük, hiszen a tartós szorongás legalább olyan súlyos problémák okozója lehet, mint maga a koronavírus.
Az amerikai járványügyi hatóság (CDC) is felhívta a figyelmet arra, hogy a karanténban rekedt, munkáját féltő, vagy akár már azt elvesztett lakosságban a stressz több tünetet is eredményezhet. Sokaknál jelentkezhetnek a többi között alvás- és étkezési zavarok, krónikus fáradtság és dekoncentráltság, a különböző mentális problémák és krónikus betegségek tünetei pedig felerősödhetnek. A probléma nem új keletű, hiszen régóta tudjuk, hogy a szorongás egy sor olyan folyamatot indít el szervezetünkben, aminek hosszú távon káros hatása van.
Így hat ránk a stressz
A stressz egy teljesen természetes válaszreakció, amelyet valamilyen váratlan, veszélyes - vagy legalábbis annak vélt - helyzet indít el. Hatására adrenalin és noradrenalin szabadul fel, amelyek azonnal a létfontosságú szervekbe és a vázizmokba továbbítják a vért, növelik a vérnyomást, illetve fokozzák a szívizmok munkáját. Míg a természetben éltünk, ennek nyilvánvaló előnyei voltak, hiszen ott egy stresszes helyzet a ragadozóval való találkozást is jelenthette, amikor az izmok és reflexek működése élet és halál kérdése volt. Manapság azonban teljesen más hatások váltanak ki stresszreakciókat, egy prezentáció előadását vagy egy közlekedési dugóból való kinavigálást pedig semmiben sem segíti, ha a vérnyomásunk az egekbe szökik és szívünk több vért pumpál izmainkba.
Káros hatása azonban annál több van, az akut stressz például a szívet és az ereket is komolyan károsíthatja. A folyamatosan magas pulzus és a stresszhormonok magas szintje növeli a vérnyomást, ez pedig károkat okoz a szervezetben, és végső soron magasvérnyomás-betegséghez, szívinfarktushoz vagy stroke-hoz vezethet.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A szervezet vészhelyzeti állapotra (az úgynevezett "üss vagy fuss" reakcióra) állása, majd visszarendeződése az idegrendszert is túlterheli, illetve az immunrendszer hatékonyságát is rontja, ami miatt védtelenebbé válunk a különféle betegségekkel szemben. Mindenki tapasztalta már, hogy egy stresszes nap után nehezen tud elaludni, a kialvatlanság pedig csak tovább növeli a szorongás mértékét, így a probléma egyre súlyosabbá válhat.
Szintúgy elősegíti különböző mozgásszervi betegségek kialakulását is, a szorongás hatására ugyanis izmaink megfeszülnek, ami egészségtelen testtartásba kényszeríti a testet. Erről a nap végén nyak és hátfájdalmak árulkodhatnak, illetve kialakulhatnak olyan izomcsomók, amelyek állandó fájdalmat okoznak az érintetteknek. A fokozott stressz idővel a test egyéb területein is problémát okozhat, a nyaki fájdalmat derék és hátfájás is kiegészítheti. Hosszabb távon a feszültség súlyos mozgásszervi betegségek kialakulását okozhatja.
Az idegességet sok esetben a gyomrunkban érezhetjük, nem véletlenül: hogyha mentálisan rossz állapotba kerülünk, akkor az emésztésünk sem megfelelő. A feszültség megzavarhatja az emésztőenzimek termelődését, ami miatt hajlamosabbak lehetünk a betegségekre, fertőzésekre, illetve étkezési zavarokat is kiválthat.
Így védjük testünket a stressztől
Hogy a stressz hatásait eredményesen kezeljük, több oldalról is érdemes megközelíteni a problémát. Nagyon sokat segíthet a többi között a rendszeres sportolás: a futástól a jógáig bármi hasznos lehet a szorongás leküzdéséhez, így mindenkinek érdemes kiválasztania azt a mozgásformát, amelyet nemcsak hatásosnak érez, de szívesen is csinál. Már sokat segíthet egy séta is odakint - persze csak kellő távolságot tartva, a járványügyi előírásoknak megfelelően.
Fontos a megfelelő étrend is. Mint írtuk, a szorongás, a stressz ideg- és izomfeszültséggel jár, ezért sokat segíthet a kalciumot és különösen a magnéziumot tartalmazó ételek fogyasztása. Ezek az ásványi anyagok ugyanis nélkülözhetetlenek az idegsejtek közötti ingerületátvitelhez és az izmok összehúzódásához. A felnőttek napi magnéziumigénye 375 milligramm, de átlagos táplálkozási szokások mellett csak 210-270 milligramm magnéziumot fogyasztunk naponta. Érdemes ezért a magnéziumot táplálékkiegészítők formájában is pótolni.
Ez is érdekelhet
Különböző relaxációs technikák szintén segíthetnek abban, hogy agyunkból ki tudjuk zárni a negatív gondolatokat, és helyre billentsük a lelki egyensúlyunkat. Érdemes ezeket a módszereket is kipróbálni.
