A stressz jóllehet nem betegség, hanem állapot, mégis számos kór kiváltó oka lehet. Olyan folyamat, amelyet eltérő módon, eltérő következményekkel élünk át. Noha a szervezet és a külvilág kölcsönhatásaként fellépő, újszerű választ igénylő helyzetet nevezzük stressznek, amiből van jó és rossz is, a köznyelvben a fogalma teljesen negatív színezetű.
A kismértékű stressz fokozza energiánkat és éberségünket, segít a problémára koncentrálni. Ez az úgynevezett eustressz, amely az állatvilágban az életben maradás egyik feltétele: segít felismerni a veszélyt, mozgósítja a szervezet védekező rendszerét. Ez a fajta stressz az embereknél gyakran a "kifulladás" vagy a "parázás" érzésével jár. A stresszre adott pszichológiai reakciók az olyan kellemetlen érzelmek, mint a szorongás , aggódás, félelem, feszültség, rossz előérzet, de ilyen a poszttraumás stresszbetegség is.
Amint a nyomás nő, a feszültség is egyre inkább felülmúlja azon képességünket, hogy pozitív módon kezeljük a nehéz helyzeteket. Ilyenkor gyakran érezzük azt, hogy kikészültünk, emésztjük magunkat; a kontrollálhatatlan stressz, a distressz felőrli az embert.
Állandósulva vagy gyakori ismétlődés esetén pszichoszomatikus betegségekhez, magas vérnyomáshoz, infarktushoz, depresszióhoz, vagy az úgynevezett menedzserbetegséghez is vezethet. De ennél is van rosszabb, a potenciálisan veszélyes krónikus stresszben a feszült állapot hosszabb ideig fennáll vagy gyakran ismétlődik. Családi problémák, iskolai nehézségek, túlzott elfoglaltság vagy hosszan tartó betegség a leggyakoribb oka. A zajártalom is kifejezetten káros hatással lehet az egészségünkre: a folyamatos lárma növeli a stresszt, ezzel akadályozza a szervezet regenerálódását. Gyakori, hogy az audiogén stressznek kitett személy agresszívvá válik.
Ha elmarad a megnyugvás, s a stressz szintje nő vagy huzamosabb ideig fennáll , megjelennek az egészségügyi problémák: kimerültség, depresszió, migrén, heves szívverés, mellkasi fájdalmak és szorító érzés, remegés, izzadás, szédülés, hasmenés, vörösödés, túllégzés vagy fuldokló érzés.
Ha összecsapnak a hullámok...
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Szakemberek szerint a stressz kezelésének titka, hogy törődjünk magunkkal. Ha úgy érezzük, hogy kezdenek a hullámok átcsapni a fejünk felett, adjunk magunknak időt. Vegyünk ki egy szabadnapot, s tartsuk távol magunkat a munkahelytől, házimunkától, családtól és minden olyan dologtól, amely nyomásként nehezedik ránk. Töltsünk a napot pihenéssel, relaxálással, bármivel, amitől jobban érezzük magunkat. Beszélgessünk, vagy vezessük le a feszültséget humánus módon, például sikítsunk. A helyes levegővétel is segíthet megnyugodni, lélegezzünk egyenletesen, ha lehet, hasi légzéssel, illetve alkalmazzunk relaxációs technikákat.
Sportoljunk , táplálkozzunk egészségesen. Tegyük munkakörnyezetünket kényelmessé, és alakítsuk szükségleteinknek megfelelően. Egyszerre csak egy dolgot csináljunk, ne halmozzuk a teendőket. Legyünk tisztában a korlátainkkal, ne legyünk túl versengők, és ne várjunk el többet magunktól, mint amire valójában képesek vagyunk. Lehetőség szerint válasszunk rugalmas munkaidőt, a szabadságunkat pedig mindenképpen pihenéssel töltsük. Fontos, hogy étrendünk megfelelő mennyiségű magnéziumot tartalmazzon, ami segít irányítani vagy olykor akár kiiktatni a stresszhatásokat.
Legjobban: