Az EU-ban a súlyos anyagi és társadalmi nélkülözés aránya a fiatalok (15-29 évesek) körében 6,1, míg ugyanez a teljes népesség körében valamivel magasabb, 6,3 százalékos volt 2021-ben az Eurostat adatai alapján. A szórás elég nagy, ám Magyarország a 15 és 29 év közötti nélkülöző fiatalok arányát tekintve mindenképp a sereghajtók között szerepel: a magyar arány az EU-átlag 1,7 szerese.
Egyre rosszabb a fiatalok helyzete
Az uniós országok közül a 2021-ben súlyos anyagi helyzetben élő fiatalok aránya Romániában volt a legmagasabb (23 százalék), amit Bulgária és Görögország követett. Negyedik helyen végzett Magyarország, 10,3 százalékkal. Az EU-ban nálunk él tehát a negyedik legtöbb nélkülöző fiatal a népesség nagyságához képest. Ráadásul arányuk az elmúlt években folyamatosan növekedett: 2019-ben ugyanez az adat 8,1, míg 2020-ban 9 százalék volt.
A megfelelő adatokkal rendelkező 26 uniós tagállam közül 11-ben igen kevés, mindössze 3 százalék alatti a társadalmi és anyagi nélkülözésben élő fiatalok aránya. Luxemburgban, Lengyelországban, Svédországban, Cipruson, Csehországban, Hollandiában, Horvátországban, Szlovéniában, Finnországban, Ausztriában és Észtországban mértek ilyen jó eredményeket. Az utóbbi négyben ráadásul egy százalék alatti vagy azt éppen csak meghaladó ez az arány. Nyolc uniós országban a fiatalok kevésbé voltak kitéve a szegénység kockázatának, mint a teljes népesség. A legszembetűnőbb különbségek Lettországban, Máltán, Észtországban és Horvátországban voltak tapasztalhatók.