Vannak, akik mindössze egyszer élik át, míg másoknál rendszeres, akár napi élmény. A kanadai Waterloo Egyetem munkatársai, James Allan Cheyne és Gordon Pennycook arra kerestek választ a című szakfolyóiratban megjelent értekezésükben, hogy milyen tényezők társíthatóak az alvási bénuláshoz kapcsolódó kellemetlenségekhez.
A kutatók internetes kérdőívet és e-mailes utánkövetést alkalmaztak 293 fős mintán. Több változó segítségével állapították meg az alvási bénulás okozta szorongás mértékét, a közvetlenül utána érezhető beszűkült tudatállapottól kezdve a másnapi rágódásig. A kanadai szakértők a szorongás mértékét az alvási bénulásos esetek jellemzőihez társították. Az eredmények szerint például minél jobban félt valaki az alvási bénulás során, annál nagyobb feszültséget okozott számára az eset a későbbiekben.
A kutatók szerint az alvási bénuláskor tapasztalt érzékszervi élmények előre jelezhetik a későbbi szorongás mértékét. A fenyegetettség vagy támadástól való félelem - például idegen jelenlétének hallucinációja a szobában, mellkasi szorítás, esetleg légzési nehézség - esetén valószínűbb a feszült utóhatás. Az egyensúlyért felelős szervrendszert érintő élmények, úgymint a lebegés, az esés vagy a testen kívüli érzet ugyancsak erősebb szorongással járt együtt.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Cheyne és Pennycook úgy véli, hogy az alvási bénulás idején átélt érzékszervi élmények súlyosbíthatják az emberek félelmét, afféle visszacsatolási hurkot létrehozva ezáltal - a későbbiekben ugyanis már az emlékek is nyomasztóvá válnak. Az esetek után tapasztalt szorongás olyan személyes tényezőkkel is összefüggést mutat, mint a gondolkodási minta, a negatív érzelmekre való érzékenység vagy a természetfölötti erőkben való hiedelem. Azok, akik természetfölötti jelentőséget tulajdonítottak az alvási bénulásnak, ugyancsak erősebb szorongásról számoltak be. Az elemzésre hajlamos gondolati struktúrájú egyének azonban lényegesen kevésbé aggódtak.
Ez is érdekelhet
A friss kutatás tehát a helyzettől és a személytől függő tényezőket is figyelembe vette, fontos eredményül szolgálva egy eddig még feltáratlan területen. A vizsgálatban résztvevők egy része nehezményezte, hogy az orvosok nem tulajdonítanak jelentőséget az alvási bénulással kapcsolatos félelmüknek. "Az alvási bénulás kutatása dollármilliárdokban mérhető hasznot hozhat, mert a hozzá kötődő szorongás baleseteket, betegségeket és munkateljesítmény-csökkenést eredményezhet" - jegyezték meg a kutatók.
