A Wisconsin-Madison Egyetem kutatói a résztvevők egészségét és jólétét naplók és telefonos felmérések segítségével követték nyomon közel harminc éven keresztül. Az adatgyűjtés négy nagyobb hullámban zajlott 1995-ben, 2005-ben, 2012-ben és 2015-ben – írja a National Geographic.
Az emberek tíz százaléka egyáltalán nem stresszel
A résztvevők nyolc egymást követő napon keresztül telefonon beszéltek egy kutatóval a napjukról. A válaszadók megosztották, hogy tapasztaltak-e bármilyen stresszt, például keveredtek-e vitába egy barátjukkal, vagy volt-e problémájuk a munkahelyükön. Meglepő módon – és ez a kutatókat is kizökkentette – a válaszadók 10 százaléka jottányit sem tapasztalt a mindennapi életben előforduló stresszből.
A stressztől és stresszoroktól mentes élet bár idillikusan hangozhat, de ne tévesszen meg senkit – emelik ki a kutatók. Azt találták ugyanis, hogy bár stressz nélkül az adott személy az átlagpopulációnál magasabb boldogságszintről és krónikus egészségügyi problémák alacsonyabb szintjéről számolt be. A másik oldalról viszont az is igaz rájuk, hogy a kognitív hanyatlás jeleit mutatták: csökkent figyelmet és koncentrációt, rosszabb rövid és hosszú távú memóriát, illetve problémamegoldó képességet, valamint gyengébb koncentrálóképességet.
A fájdalomhoz hasonlóan a stressz elmaradása is segíthet az embernek elkerülni egy problémát, másokat ugyanakkor előidézhet. Míg a fájdalmat nem érző emberek elkerülhetik az élet egyik kellemetlenebb érzését, hajlamosabbak a sérülésekre is, mivel a fájdalom olyan reflexet vált ki, amely biztonságban tart minket – ez az például, hogy elrántjuk a kezünket a forró tűzhelyről. A mindennapi élet egy-egy kisebb stresszorának sikeres leküzdése ugyanígy a növekedés lehetőségét kínálja.