– Háromszor hallottam olyan csattanást, azt a hangot a mai
napig nem tudom elfelejteni – mondta el honlapunknak Károly, aki hét éve rendszeresen vásárol egy fővárosi bevásárlóközpontban. Ez idő alatt háromszor is fültanúja volt annak, hogy
valaki egy felső szintről leugorva vet véget az életének. A napokban sajnos
ismét úgy
döntött valaki, hogy felmegy a legfelsőre, és onnan veti a mélybe
magát. A Facebook kommentelői változatosan reagáltak a hírre: sokan amellett, hogy sajnálatukat, részvétüket fejezik ki, felróják az
üzemeltetőknek, hogy nem keresnek védő megoldásokat, például nem feszítettek ki hálót már az első
eset után. Mások gyávának titulálják azt, aki ehhez a megoldáshoz folyamodik, és a
lehetséges okokat taglalják. Abban azonban egyetértés látszik a kommentelők
között, hogy aki egy ilyen zsúfolt helyen vet véget az életének, óriási traumát
okoz azoknak (akár gyerekeknek), akik a bevásárlóközpontban tanúi az esetnek, arról
nem is beszélve, hogy más is megsebesülhet, meghalhat, ahogy néhány évvel
ezelőtt már erre
is volt szörnyű példa. De vajon miért választották már többen is ezt a helyszínt, és mi lesz a szemtanúkkal?
Fontos kibeszélni
Ilyen esetben a szemtanúnak fel kell dolgoznia az őt ért traumát. Ehhez jó, ha minél előbb beszél róla legalább barátoknak, családtagoknak, de fontos, hogy olyan emberekkel tegye ezt, akik megértően reagálnak. Akik meghallgatják, nem adnak tanácsokat, nem ítélkeznek – tanácsolja olvasóinknak Pál Mónika pszichológus. A szakember kiemelte: fontos az is, hogy amellett, amit konkrétan látott, az érintett beszéljen az érzelmeiről. Akár arról is, ha felháborítja a dolog. Ha ezt meg tudja tenni, akkor valószínűleg nem fog benne mély nyomot hagyni az esemény. Persze mindenféle érzelmek keverednek ilyenkor és a jelenet akár az álmokban is megjelenhet, de le tud csengeni.
Ha pedig mégse sikerül…
Teljesen egyéni, hogy kiből mit hoz ki egy trauma. Egy ilyen esemény tudatosabbá teheti az érintett halálhoz való viszonyát, vagy újraélhet egy korábbi veszteségélményt – mondta el honlapunknak Gazdag Enikő. A pszichológus, pár-és családterapeuta szerint fontos, hogy ha valakit szemtanúként traumatizál egy ilyen esemény, és ezt nem sikerül feldolgoznia, mindenképp kérje szakember segítségét, aki feltárja majd, miért érintette meg ez őt ennyire. Ilyenkor beszélnie kell az átélt eseményről, és érdemes elmondania, ez vajon mit üzen neki, mit hív elő az ő életében. Ilyen esetekben egyénileg, de akár csoportos terápiával is tudnak segíteni az érintetteken.
Bár a közösségi médiában többen is írják, hogy már félnek bemenni a magas bevásárlóközpontokba, a szakember szerint nincs ok aggodalomra, mert az öngyilkosságot elkövetők töredéke folyamodik ilyen megoldáshoz. – Sokkal többen vetnek véget az életüknek a Szabadság-hídról – hangsúlyozza. Persze a nyílt tér és a kevesebb szemtanú miatt ez mégiscsak más. Hogy előbbiek mégis miért választják ezt a megoldást? Szerinte talán pont azért, hogy sokan tudjanak róla. Talán úgy érzik, így jobban nyomot hagy a sorsuk. – Persze nyilvánvalóan egyéni, hogy aki ilyet követ el, annak mi hozhatta ki ezt az életéből – fogalmaz Gazdag Enikő.
Megjósolhatatlan előre, ki fogja valóban megtenni
Az okokról kérdezve Gazdag Enikő aláhúzta: az öngyilkosságot elkövetők kétharmada súlyos depresszióval küzd, ami beszűkült tudatállapotot, lehangoltságot okoz, aki ezzel él, értelmetlennek talál mindent, és a következményekkel sem foglalkozik (például a helyszín tekintetében sem mérlegel józanul). Emellett a függőséget okozó kábítószerek használata, valamint különféle mentális zavarok is elvezethetnek ide. Sokszor azok döntenek így, akik traumatizált élethelyzetben vannak, veszteség érte őket, esetleg megtudták, hogy halálos betegek. Ilyenkor fontos, hogy az érintett szerettei, barátai felismerjék a bajt, és időben kérjenek segítséget. Ehhez persze az kell, hogy legyenek árulkodó jelek. Mivel azonban nem ritkán az érintettek elnyomják az érzéseiket, fájdalmukat, azt megjósolni, hogy ki fog elkövetni öngyilkosságot, szinte lehetetlen – állítja a szakember.
Ahogyan fizikailag megakadályozni sem könnyű magát a tettet, ez derül ki a Mammut Bevásárlóközpont augusztus 2-án kiadott közleményéből. „A közelmúltbeli események fényében szakértői csoportot állítottunk fel, többek között pszichológus, viselkedéskutató és építészek részvételével, hogy megvizsgáljuk, vannak-e további intézkedések, amelyeket bevezethetünk a hasonló esetek elkerülése érdekében.”
Ez végre egy konkrét reakció és fejlemény, amire talán jó lett volna korábban sort keríteni. A közleményből kiderül, hogy az üzemeltető nem most kezdett el gondolkodni ezen, illetve tett megelőző lépéseket (padok áthelyezése, biztonsági őrök képzése és hasonlók) is, valamint mentálhigiénés segítséget is felkínált, ám mivel ezek nem voltak elegendőek, további megoldásokat (építészeti és egyéb jellegű) vesznek számításba. Ugyanakkor tudjuk sajnos, hogy aki elszánt e téren, az sajnos minden körülmények között meg fogja találni a módját, hogy végrehajtsa a tettét.
Ha Te is úgy érzed, hogy segítségre lenne szükséged, hívd a krízishelyzetben lévőknek rendszeresített, ingyenesen hívható 116, 123, vagy 06/80-820-111-es telefonszámot! Ha öngyilkossági gondolataid vannak, olvasd el ezt az oldalt! Ha pedig másért aggódsz, ezt az oldalt keresd fel!