Stresszes helyzetek sajnos minden munkahelyen előfordulnak. Bármikor kaphatunk váratlanul egy feladatot, rövid határidővel; az egyik munkatárs valami miatt nem tud dolgozni, valakinek pótolnia kell; részt kell venni meetingeken, meg kell szólalni mások előtt; el kell intézni telefonhívásokat és így tovább - írja a Harvard Health Publishing.
A stressz hasznos része az evolúciónknak, mivel általa ad választ a szervezet veszélyes vagy annak vélt helyzetekre. Ilyenkor adrenalin és noradrenalin szabadul fel, ezek azonnal a létfontosságú szervekbe és a vázizmokba továbbítják a vért, növelik a vérnyomást, illetve fokozzák a szívizmok munkáját. Ez a reakció szükséges a túléléshez, ma már viszont nem élet-halál helyzetekben is rendszeresen átéljük.
A stressz akkor válik károssá, ha rendszeresen átéljük, például nap mint nap a munkahelyünkön, ez pedig előbb-utóbb kiégéshez vezet. A kiégés tünetei közé tartozik a cinikus hozzáállás, a kimerültség, illetve annak az érzése, hogy nem teljesítünk elég jól. A túl sok munka, a kevés önállóság, a bérfeszültségek, az igazi munkahelyi közösség hiánya, a sok igazságtalanság, a tiszteletlen bánásmód, vagy ha a személyes és a munkahelyünk értékrendje nem egyezik, ezek mind stresszt okoznak bennünk.
Ezek hosszútávon az egészségünkre is kihathat, mentális, valamint szív- és érrendszeri problémákhoz vezethet többek között.
Hogyan tudjuk kezelni?
Szerencsére számos módszer van arra, hogy hogyan tudjuk kezelni ezeket a feszültségforrásokat.
- Problémamegoldás
A problémamegoldó képességünket van lehetőség fejleszteni, ezáltal is kevesebbet stresszelünk egy-egy kihíváson. Először is meg kell határoznunk, mi is a probléma, utána el kell gondolkodnunk azon, hogyan tudnánk megoldani. Ezeket az opciókat aztán rangsorolnunk kell, ki kell választani a legalkalmasabbat, majd pedig meg kell tervezni lépésről lépésre a feladat megoldásának menetét.
- Mindfulness
A mindfulness azt jelenti, hogy az ember képes a mostban jelen lenni, nyíltan, kíváncsian és elfogadóan odafigyelni a környezetére. A stresszt az is előidézheti, ha túl sokat gondolkodunk a múltbeli hibákon, vagy a jövőn aggódunk, vagy önmagunkat ostorozzuk. Ilyen esetekben segítheti a mindfulness módszerei, amiket elsajátíthatunk tanfolyamokon, vagy appok segítségével is. A mindfulness alapú terápia pedig bizonyítottan csökkenti a depresszió és a szorongás tüneteit.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
- Negatív gondolatok újraértékelése
A krónikus stressz és a folyamatos aggódás egy olyan szűrőhöz vezethet, amin keresztül minden helyzetet negatívan értékelünk. Például azonnal negatív következtetéseket vonunk le valamiből ("Ki fognak rúgni!"), még ha nincs is rá igazi bizonyítékunk. Ilyenkor meg kell tanulnunk a helyén kezelni ezeket: a negatív következtetéseket ne tényként fogjuk fel, hanem csak egy lehetőségként a sok közül, így ennyivel is kevesebb stresszforrásunk lesz.
Ez is érdekelhet
- Relaxációs technikák
Egyes módszerekkel mérsékelni tudjuk a szervezet reakcióját a stresszre. Például a progresszív izomlazítás segít csökkenteni a szorongással járó izomfeszültséget. Ennek a készségnek a gyakorlásához kényelmesen kell ülni, csukott szemmel. A lábaitól felfelé haladva szisztematikusan be kell feszíteni (10 másodpercig) majd ellazítani (20 másodpercig) az egyes nagyobb izomcsoportokat. Ezzel, illetve más más módszerekkel képesek leszünk csökkenteni a szorongásos tüneteket.
