Kilencven ország több mint ezer tudósa vitatja meg augusztus 23. és 26. között Budapesten a stresszel kapcsolatos legfrissebb kutatási eredményeket - a tanácskozást Selye János, a stresszelmélet kidolgozója születésének centenáriuma tiszteletére rendezik. "Minden idők legnagyobb, a stresszel foglalkozó kongresszusa lesz" - tájékoztatta Csermely Péter, a Semmelweis Egyetem (SE) professzora, a Stressz Világkonferencia szervezőbizottsága elnöke az MTI-t. Hozzátette: ez a második ilyen jellegű konferencia, az elsőt tíz évvel ezelőtt Selye János születésének 90. évfordulója alkalmából rendezték. "A stressz jelenségét a maga komplexitásában a tudósok 1997 előtt soha nem tekintették át egy kongresszus keretében" - emelte ki a tudós. Ismertetése szerint Selye János (1907-1982) nem véletlenül centrális figurája ennek a kongresszusnak, hiszen ő volt az, aki gyakorló orvosként még az 1930-as években felismerte, hogy a "rengeteg betegség mögött valami közös húzódik meg", s a stressz fogalmát bevezette a tudományba. Csermely Péter kiemelte: nagyon szerteágazó tudományágról van szó. Vannak olyan tudósok, akik molekuláris szinten vizsgálják a sejteken, a baktériumokon belül a stresszt, mások a növényeknél. "Az éghajlatváltozás korában nagyon komoly gazdasági jelentősége van a stressztűrő növények nemesítésének" - mondta Csermely Péter. A tudós kiemelte az orvoskutatók munkásságát is, akik az emberi stressz különböző vállfajait vizsgálják. Az állandó stressz, az állandósult szorongás gyengíti az immunrendszert, ebből következően számos kórkép - daganatok, cukorbaj, szív- és érrendszeri betegségek, például a szívinfarktus, vagy a stroke (agyi infarktus) kiváltója lehet. "Ebből következik, hogy a halálokok döntő többsége összefüggésbe hozható azzal stresszes állapottal, amelyet nap mint nap átélünk" - hangsúlyozta Csermely Péter. A konferenciával kapcsolatban kiemelte, hogy 40 szekcióban 200 előadás hangzik el. Külön szekció foglalkozik például a baktériumok által elszenvedett stresszel. "Több szekció az emberi stresszre összpontosít, például molekuláris szinten vizsgálja, hogy a hormonok hogyan válaszolnak a stresszre, hogyan készítenek fel minket arra, hogy túllendüljünk ezen az állapoton" - mondta. Tájékoztatása szerint szó lesz a pszichoszociális stresszről, arról, hogy például a rákos megbetegedéssel járó stresszt hogyan tudja a beteg környezete oldani, segítve a gyógyulást. "A fogorvosi stresszről is szó esik majd, amit mindannyian átéltünk már, de olyan témák is szóba kerülnek, mint az öregedés és a stressz témaköre. Az emberek nehezen élik meg, amikor az idő múlásával egyre többet veszítenek korábbi képességeikből" - tette hozzá. Érdekességként megemlítette, hogy indiai kutatók a meditáció stresszoldó hatásáról tartanak majd beszámolót. Csermely Péter felhívta a figyelmet arra, hogy a konferencia vendégei között lesznek egykori Selye-tanítványok is, akik elmondják, "milyen lehetett a tudós laboratóriumában dolgozni, s mit lehetett tanulni a mestertől". Ismertetése szerint a kongresszus és a Selye-centenárium alkalmából a Magyar Posta bélyeget bocsát ki, s művészeti kiállítással is megemlékeznek az évfordulóról. "A Budapest Galéria legnevesebb festőinket, szobrászainkat tudta megmozgatni felhívásával, hogy a centenáriumra a stressz témakörében valamilyen műalkotást készítsenek. Ebből kiállítás nyílik a kongresszus második napján" - közölte Csermely Péter.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
