A stressz nem betegség, hanem állapot, mégis számos egészségügyi panaszt, konkrét betegséget okozhat. Ezek közé tartozik a fejfájás, az ADHD, a hiperaktivitás, a izzadás, de például az asztma, a fogászati problémák vagy akopaszodás is lehet a kezeletlen stressz eredménye. Állandósulva vagy gyakori ismétlődés esetén pszichoszomatikus betegségekhez, magas vérnyomáshoz , infarktushoz, depresszióhoz, esetleg az úgynevezett menedzserbetegséghez is vezethet.
A stressz kezelésére számos technika létezik, alapvető módszerek például a rendszeres testmozgás, a relaxáció mindenféle formája, de a leginkább alapvető dolog a józan mérlegelés. Fel kell mérni, meg kell határozni, mi okozza a feszültséget, mit kell megváltoztatni az életünkben ahhoz, hogy ezt csökkentsük. A lelki megoldás mellett azonban fizikai segítséget is igénybe vehetünk. Mivel a szorongás, a stressz gyakran ideg- és izomfeszültséggel jár, ezen sokat segít a kalciumot és különösen a magnéziumot tartalmazó ételek fogyasztása. Ezek az ásványi anyagok ugyanis nélkülözhetetlenek az idegsejtek közötti ingerületátvitelhez és az izmok összehúzódásához.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Ügyeljünk a magnéziumbevitelre
Az ok-okozat gyakran egymásra rakódik, mert nemcsak a stressz fokozódásához és állandósulásához járul hozzá a magnézium hiánya, de stresszhelyzetben csökken a szervezet magnéziumtartalma, hiszen a katekolamin nevű hormon termelődés miatt megnövekedik a magnéziumürítés. A magnéziumhiány pedig a stressz fokozódása és az állapot állandósulása mellett sok problémát okoz a szervezetben, ez az ásványi anyag a felelős például a vérnyomás szabályozásáért, az izmok és idegek megfelelő működéséért, emellett az immunrendszernek és az emésztésnek is szüksége van rá.
A magnézium megfelelő bevitele - szükség esetén pedig a pótlása - tehát a különösen fontos. Normális esetben a kiegyensúlyozott, egészséges táplálkozás megfelelő mennyiségű magnéziumot biztosít, a hazai étkezési szokások azonban ebből a szempontból nem nevezhetők normálisnak. A felnőttek napi magnéziumigénye 300-350 milligramm, de átlagos táplálkozási szokások mellett csak 210-270 milligramm magnéziumot fogyasztunk naponta.
Ezeket együk a javulás érdekében
Magas magnéziumtartalmú ételekkel lehet segíteni a helyzeten. Ezek közé tartozik a banán, a körte, a citrusfélék, a brokkoli, a karfiol, az olajos magvak, a teljes kiőrlésű gabonafélék. (Mivel a magnézium felszívódását a B6-vitamin jelenléte segíti, az étrendünkben jó, ha szerepelnek gabonafélék - például a búzakorpa és a búzacsíra -, húsok, belsőségek (máj, vese, szív), valamint káposzta, tej, tojás is.)
Terhesség, szoptatás, intenzív sportolás, rendszeres alkoholfogyasztás és fokozott stressz esetén azonban tovább fokozódik a szervezet magnéziumszükséglete. Ilyenkor már érdemes táplálékkiegészítőt, vitaminkészítményt szedni. A magnéziumkészítmények nagy része ráadásul kiegészítőként már B6-vitamint is tartalmaz.
Ez is érdekelhet
