A jutalmazó és a stresszt kiváltó agyi rendszerünknek első hallásra semmi köze nincs egymáshoz: a kutatók azonban a két jelpálya között bonyolult kapcsolódási pontokat fedeztek fel bizonyos függőséggel kapcsolatos betegségek tanulmányozása kapcsán.
A Vanderbilt Egyetem Orvostudományi Centrumának kutatói azt találták, hogy a dopamin, mely agyunkban a jutalmazó rendszer tagja, a stresszt jelző úgynevezett CRF (kortikotropin felszabadító faktor) közvetítésével dolgozik a függőségi mechanizmusok kialakítása során. Ennek a felfedezésnek jelentősége lehet az addiktív betegségek (pl. alkohol, drogfüggőség) kezelésében, hiszen a visszaesést általában stresszforrás váltja ki.
"Az élvezeti szerek megvonása során fennáll a visszaesés veszélye, gyakran stressz miatt" - mondta Danny Winder PhD., a Vanderbilt Centrumban molekuláris élettant és biofizikát kutató professzor.
Ismert, hogy az alkohol- és droghasználat emelkedett dopaminszintet okoz, nem csak az agy klasszikus jutalmazó pályájában, hanem az amygdalában is, mely anatómiailag a stresszközpont és a jutalmazó központ között terül el.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A Winder-laboratórium kutatója Thomas Kash Ph.D. választ keresett arra a kérdésre, hogy vajon mi a dopamin szerepe. Mesterséges körülmények között azt találta, hogy a dopamin CRF jelpályán keresztül fejtett ki serkentő hatást. A kísérleti egerekbe kokaint fecskendeztek, és vizsgálták az agyuk reakcióját. A kísérletek megerősítették, hogy a dopamin CRF útján hat.
"Feltehetőleg így hat emberre is az alkohol és a kábítószer. A dopaminszint emelkedik, CRF jelpálya kaszkád indul, a jutalmazó központtal kommunikációba lép. Azt gondoljuk, hogy a dopamin-CRF jelpálya fontos az addikció kialakulásában."
Ez is érdekelhet
"Ma gyakorlatilag a függőség minden gyógyszeres kezelése arra irányul, hogy az elvonásos tüneteket mérsékeljük. Azt, hogy a beteg ne kezdje újra el az élvezeti szerek használatát, semmivel nem tudjuk garantálni" - mondta Kash.
Legjobban: