A Montreal Egyetem kutatói 60 embert kértek fel, hogy olvassanak el egy pár újságcikket. A cikkek vagy semleges, mindennapos dolgokról, például egy új park nyitásáról, vagy egy filmpremierről szóltak, vagy valamilyen tragédiáról, például balesetről vagy gyilkosságról.
Mielőtt és miután a résztvevők elolvasták a cikkeket, a kutatók nyálmintákat vettek, hogy megmérhessék a szervezet kortizol-szintjét. A stresszhormonként is ismert kortizol minél nagyobb mennyiségben van jelen valakinek a szervezetben, annál feszültebb az illető. A cikkek elolvasása után a résztvevőknek elgondolkodtató, a memóriát is komolyan igénybe vevő feladatot kellett megoldaniuk, hogy kiderüljön, miként reagálnak stresszes helyzetekben. A tudósok végül a tesztek elvégzése után is nyálmintát vettek a résztvevőktől. "Bár a hírek önmagukban nem növelték a stressz-szintet , a nőket sokkal reaktívabbá tették, ami a későbbi stresszes helyzetekre adott válaszreakciókban mutatkozott meg" - mondta Marie-France Marin, a kutatás vezetője.
Marin és kollégái rájöttek, hogy a katasztrófákról szóló híreket olvasó nők kortizol-szintje sokkal magasabb volt a stresszes feladatok elvégzése után, mint azoké, akik semleges híreket olvastak. "A médiában nagyon nehéz elkerülni a rossz híreket, pedig úgy tűnik, a katasztrófákról szóló híradások sokat árthatnak, a nőknek legalábbis biztosan" - tette hozzá a kutató.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A kutatás részletes leírása a című tudományos szaklapban olvasható.
