Bizonyos esetekben a stressz egy teljesen normális válaszreakció a szervezetünk részétől. A test így figyelmeztet minket az esetleges veszélyre, és közben felkészül a menekülésre vagy a támadásra. Előfordulhat azonban, hogy testünk akkor is folyamatosan készenlétben áll, amikor egyébként biztonságban vagyunk. Ahogy már korábban is megírtuk, a hosszú távon, hetekig vagy akár hónapokig is fennálló stressz több fronton is támadásba veszi szervezetünket, és akár tartós egészségkárosodásokat is okozhat.
Veszélyben a mentális egészségünk
A stressz akkor okoz igazán problémát, ha annak szintje a potenciális veszély megszűnése után sem csökken, vagy ha valós fenyegetés nélkül is folyamatosan fennáll a feszült, ugrásra kész állapot. Ilyenkor ugyanis az történik, hogy a szimpatikus idegrendszer túlságosan aktív, és alapvetően veszélytelen ingerek hatására is stresszhormonokat (kortizolt és adrenalint) bocsát ki. A baj az, hogy ezek komolyan kihatnak a mentális állapotunkra is – hívta fel a figyelmet a mentális és lelki egészséggel kapcsolatos edukációval foglalkozó Mélylevegő Projekt egyik posztja.
A leggyakoribb pszichés stresszválaszok közé tartoznak az alábbiak:
- beakadt, ismétlődő vagy elszálló gondolatok,
- erőtlenség, energiahiány,
- motiválatlanság,
- koncentrációs nehézségek,
- meggondolatlan kommunikáció,
- impulzív, önsértő tevékenység,
- érzelmi bezárkózás,
- feldolgozási, megértési problémák,
- csökkent problémamegoldó-készség
- tehetetlenség érzése,
- feledékenység; gátolt felidézés, emlékezés, előhívás.
A krónikus stressz előbb-utóbb mindenre kihat
A tartósan fennálló feszültség miatt idővel nemcsak mentális, de fizikai egészségünk is leromolhat. Felléphet például alvászavar, izommerevség – leginkább a nyak- és állkapocsizmokban –, illetve gyakori fejfájás vagy egyéb testi fájdalmak is. Gyengülhet az immunrendszer is, amelynek következtében lassabban gyógyulhatnak a sebeink, illetve gyakrabban és hosszabb ideig lehetünk betegek. De a stressz miatt tartósan megemelkedett vérnyomás és pulzusszám a szív- és érrendszert érintően is komoly károkat – például érelmeszesedést vagy szívinfarktust – okozhat hosszú távon.
Ez is érdekelhet
Veszélybe kerülhet továbbá a légzőrendszerünk és az emésztésünk is. A krónikus feszültséget átélők körében ugyanis különösen gyakori a szabálytalan légzés, a nehézlégzés, a fulladás, a pánikroham, valamint a puffadás, a hasfájás, a hasmenés és a székrekedés is. A gyomor- és bélfekélyek kialakulásának rizikója is a többszörösére emelkedik, ha folyamatos stresszben telnek a napjaink. Az állandósult feszültség mindezek mellett a szexuális életünkre és a hormonrendszer egyensúlyára is negatív hatást gyakorol. A túlzottan stresszelő nőknek gyakran kell megküzdeniük menstruációs zavarral, premenstruációs szindrómával (PMS) és krónikus gyulladásokkal, de akár még spontán vetélés is lehet a feszültséggel teli életmód következménye.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
