A szkizofrénia kialakulásához két tényezőcsoport együttes megléte szükséges: egyrészt, genetikai érzékenység, hajlam kell, másrészt legalább olyan fontosak a környezeti hatások. Abban a kérdésben azonban, hogy milyen arányban felelősek a gének, illetve a külső hatások, máig élénk tudományos viták folynak. Természetesen, különböző kockázati tényezők tovább fokozhatják a betegség megjelenésének valószínűségét. Cikkünkben ezeket tekintjük át röviden.
A szkizofrénia, mint betegség, közvetlen módon nem örökölhető, a genetikai sérülékenység viszont igen: a szkizofrénia kialakulásához több gén szerencsétlen kombinációjának megléte szükséges. Ráadásul vannak erősebben és kevésbé erősen hajlamosító gének, és ezek megjelenése egyénileg változó. A genetikai sérülékenység azt jelenti, hogy ha valakinek egy családtagja szkizofréniában szenved, akkor az adott egyénnél a betegség megjelenésének esélye valamivel nagyobb. Azonban legalább ugyanilyen fontosak a környezeti hatások.
Az elmúlt évtizedekben több kutatás foglalkozott azzal, hogy a várandósság idején vagy a szülés során bekövetkezett komplikációk mennyire befolyásolják a szkizofrénia kialakulását. Ezek közé tartozik a szülők – főként az apa – magasabb életkora, a baktériumok vagy a vírusok okozta fertőzések az anyaméhben, az anya alultápláltsága (éhezése) a várandósság alatt, illetve a születés során bekövetkező károsodások, mint az oxigénhiány vagy a koraszületés.
A környezeti rizikótényezők meghatározása már jóval nehezebb. Statisztikai elemzések során azonban kiderült, hogy a betegség gyakrabban jelenik meg az alacsonyabb iskolázottságú, hátrányosabb helyzetű, rossz körülmények között élő társadalmi rétegekben. Meglepő módon a nagyvárosi környezet is magasabb szkizofrénia-kockázatot jelent. Szkizofrénia a kábítószertől?
Régóta kutatott kérdés, hogy miként hatnak a kábítószerek a szkizofrénia kialakulására. Bizonyos drogok ugyanis a szkizofrénia heveny tüneteihez hasonló állapotot okozhatnak még egészséges embereknél is. Önmagukban azonban a kábítószerek nem vezetnek szkizofréniához – ehhez a korábban már említett genetikai sérülékenység is szükséges. Azonban a szkizofrénia lappangási, tüneteket nem (vagy csak alig) mutató időszakában bizonyos kábítószerek katalizátorként működhetnek és felgyorsíthatják a tünetek megjelenését. Hasonlóképpen, a fiatalkori droghasználat is felhívhatja a figyelmet a lappangó vagy kezdeti stádiumban lévő szkizofrénia alattomosabb tüneteire. Az egyén ugyanis a szkizofréniával összefüggő, sokszor félelmetes élményeket a kábítószerrel próbálja tompítani.
A betegség szempontjából kiemelten fontos lehet a kannabisz. Több évig tartó, követéses vizsgálat során kiderült, hogy a fű önmagában nem okoz szkizofréniát, ám ha a fogyasztónál egy adott genetikai variáció (a COMT nevű enzim eltérése) megtalálható, akkor a betegség megjelenésének valószínűsége a többszörösére növekszik.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
