V. Kulcsár Ildikó

Apa, itt kell maradnom? Nem mehetnénk el focizni mi, ketten? - kérdezte szenvedő arccal a nyolcéves Áron az édesapjától a hétesztendős húga születésnapi zsúrján. Pedig eleinte jól bírta.

Nem tudod elképzelni, mekkorát égtem egy augusztusi esküvőn! Mindenki nevetett, de én összeomlottam, és rájöttem, hogy megöregedtem - jelenti ki Károly, az ötvenkilenc éves informatikus.

Találkozzunk végre, ezer éve nem láttalak, de ne kössük össze a randevúnkat evéssel, nem kell mindig zabálni! - hadarta Sára, akit egyetemista korom óta ismerek és szeretek.

A barátnőim szerint jó fej az apám, mert modern gondolkodású, laza és (szerintük) jóképű pasi, de ők ez ügyben nem normálisak - jelenti ki a tizenhat éves Orsi, miközben idegesen próbálja a szemébe hulló fekete haját rendre kényszeríteni.

Óriási sikere volt Orsinak! Három gólt lőtt! Ennek a gyereknek komolyan kellene fociznia, elvégre ma már a női futballt is jegyzik - rontott be a csopaki nyaralóba köszönés nélkül Péter, az ötvenkilenc éves kertészmérnök.

A negyvenéves osztálytalálkozóra összejött a csapat. A csuda tudja, miért voltak kevesen a húsz- és a harmincévesen, de most, ezen a forró augusztusi estén a harminckilenc fős osztályból harmincöten virítottak boldogan-büszkén a füredi vendéglőben.