Egészen pontosan a kutatók azt a következtetést vonták le, hogy azoknál a szívbetegeknél, akik felvették az influenzaoltást, 18 százalékkal alacsonyabb volt a szívbetegség miatti elhalálozása kockázata, illetve 28 százalékkal a bármely ok miatti halálozási kockázat. Az oltottaknak körében még annak is 13 százalékkal alacsonyabb volt a veszélye, hogy komoly szív- és érrendszeri szövődmény alakuljon ki.
"Hasonlítsuk össze ezeket az adatokat a vérnyomáskezelésre általánosan használt bétablokkolók és ACE-gátlók hatásával. Ezek a szerek 20-25 százalékkal csökkentik a halálozást" - mondta a kutatást vezető dr. Siva Yedlapati, az Erie Megyei Egyészségügyi Központ (Buffalo, New York) belgyógyász szakorvosa. "Ezek az adatok teljesen hasonlóak, és ezt mindössze évente egy védőoltásnak köszönhetjük, míg a gyógyszereket az év minden egyes napján be kell venni. Ez óriási előny."
A forrásként szolgáló tanulmányok elemzése során dr. Yedlapatit meglepte az a tapasztalat, hogy az összes szakorvos közül éppen a kardiológusok azok, akik a legkevésbé tartják fontosnak azt, hogy ajánlják az influenza elleni védőoltást a betegeiknek. "Az influenzaoltás a szívbetegeknek nagyon hasznos, és nagy problémát jelent, ha a kardiológusok ösztönzik betegeiket legkevésbé arra, hogy beadassák maguknak vakcinát."
A mostani tanulmány addig csak kutatási jelentésnek számít, amíg lektorált tudományos folyóiratban nem közlik. Legutóbb az Amerikai Szív Társaság (AHA) virtuális tudományos ülésszakán mutatták be az eredményeket.
Különösen fontos célcsoport
Az amerikai járványügyi hivatal (CDC) ajánlása szerint minden 6 hónapnál idősebb személyt célszerű beoltani influenza ellen. Ez különösen fontos a 65 évesnél idősebbek számára, hisz közülük kerül ki az influenza miatt kórházi ápolásra szoruló, valamint elhalálozó betegek nagy többsége. A kutatásban kimutatták, hogy az influenza miatt kórházba kerülő személyek fele szívbeteg. Esetükben hatszoros kockázat áll fenn, hogy az influenzafertőzést követő hat hónapon belül szívinfarktust kapjanak.
A védőoltás szokásos adagja ugyanolyan hatásos a szívbetegeknek, mint a nagy adagú oltás, ezt elkülönített vizsgálatok során bizonyították be. A kutatás szerint egyik védőoltás sem volt hatásosabb a másiknál, ha azt vizsgálták, hogy a védőoltások mennyire csökkentik a szív- és érrendszeri, valamint a légzőszervi megbetegedések miatti kórházi kezelés veszélyét. A kutatást az Amerikai Egyesült Államok Szív, Tüdő és Vér Intézete támogatta, továbbá a Sanofi-Pasteur vakcinagyártó vállalat is támogatást nyújtott, ám ezek a szervezetek nem vettek részt a kutatás megtervezésében, lebonyolításában és az adatelemzésben.
A lehetséges előnyök ellenére az Egyesült Államok lakosságának kevesebb mint a fele kapja meg az influenzaoltást. "Ez nagyon alacsony arány" - értékelte dr. Yedlapati. "Az orvosoknak nyomatékosan fel kell hívniuk a betegeik figyelmét a védőoltás felvételére. Remélem, hogy a kutatási eredményeink is kiemelik ennek a jelentőségét." Annak ellenére, hogy ez a kutatás nem ad hozzá alapvetően új elemeket a jelenlegi ismereteinkhez, "azt viszont egyértelművé teszi, hogy jobban kell bíznunk a kutatási eredmények megbízhatóságában" - kommentálta dr. Donna Arnett, a Kentucky Egyetem Közegészségügyi Karának dékánja, az Amerikai Szív Társaság korábbi elnöke.
Dr. Arnett - aki nem volt részese a kutatásnak - kiemelte, hogy idén a világjárvány miatt különösen fontos az influenza elleni védőoltás felvétele. "Még mindig nem ismerjük minden részletét annak, hogy a koronavírus-járványnak milyen hatása van a szív- és érrendszerre" - mondta. Ezt a kérdést a kutatók továbbra is vizsgálják. Dr. Arnett szerint azt viszont már tudjuk, hogy a COVID-19 károsíthatja a szívet és a légzőszervrendszert is, és az influenzaoltás ezeknek a kockázatoknak legalább egy részét képes csökkenteni. "Ha a védőoltás ellenére mégis elkapja valaki az influenzát, akkor sokkal enyhébb lesz a betegség lefolyása, mint védőoltás nélkül."