Megfigyelték, ahogy nő a városi zajnak és a két leggyakoribb levegőszennyező-anyagnak (a szálló pornak és a nitrogéndioxidnak) való kitettség, úgy emelkedik a szívelégtelenség kialakulásának a kockázata a nők körében. Ezeket a kutatási eredményeket október elején publikálták a Journal of the American Heart Association című folyóiratban. A levegőszennyezés jelentősebben befolyásolja a szívinfarktus kockázatát, mint a városi utcazaj, azoknak a nőknek emelkedett meg a legjobban a kockázatuk, akik mindkét környezeti ártalomnak ki voltak téve.
"Meglepett minket, hogy ezek a környezeti ártalmak - a levegőszennyezés és a zajártalom - kölcsönhatásban vannak" - jelentette ki a tanulmány vezető szerzője, Youn-Hee Lim, aki a Koppenhágai Egyetem Közegészségügyi Tanszékén a környezetegészségtan munkacsoport adjunktusa. "Ahhoz, hogy csökkentsük a hatását ezeknek az ártalmaknak, az intézkedések széles körét kell bevetnünk, például a kibocsájtási értékhatárokat csökkentenünk kell. Az egyéni kockázatot pedig tovább lehet csökkenteni, ha leszokunk a dohányzásról, illetve kontrolláljuk a vérnyomásunkat " - hangsúlyozta a szakember.
Lim kutatócsoportja 20 éven keresztül figyelte meg 22 ezer dán nő adatait. Megfigyelték, hogy ha valaki legalább három éven keresztül folyamatosan szennyezett levegőjű környezetben él, és a levegő egy köbméterében a szálló por mennyisége 5,1 mikrogramm értékkel nő, akkor a szívelégtelenség kialakulásának a kockázata 17 százalékkal emelkedik meg.
Ha a nitrogéndioxid értéke egy köbméter levegőben 8,6 mikrogrammal emelkedik meg, akkor az 10 százalékkal növeli a szívelégtelenség kockázatát. Ugyanezt a veszély 12 százalékkal nőtt a zajterhelés 9,3 decibeles emelkedése esetén. A legnagyobb kockázatemelkedést viszont a dohányzásról már leszokott nők körében figyelték meg: az ő szívelégtelenségi kockázatuk 72 százalékkal nőtt a szálló por mennyiségének a növekedése miatt.
Ez is érdekelhet
A magas vérnyomásnak is van jelentősége ebben a folyamatban. Amikor a pácienseket bevonták a vizsgálatba, a 12 százalékuknak volt magas a vérnyomásuk. A kutatási időszak végén szívelégtelenséggel diagnosztizált betegek 30 százalékának az előtörténetében szerepelt a magas vérnyomás betegség, és Lim szerint éppen ők voltak a legfogékonyabbak a levegőszennyezés káros hatásaira.
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
Legjobban: