A quebeci kutatást dr. Philippe Bouchard, a montreali McGill Egyetem sebész rezidense mutatta be az Amerikai Bariátriai Sebészeti Társaság éves tudományos találkozóján. A kutatási eredmények szerint a bariátriai műtéten átesett elhízott és metabolikus szindrómával élő betegek körében a súlyos szív- és érrendszeri események és a bármely ok miatti halálozás előfordulása legalább öt éven keresztül folyamatosan csökken - magyarázta dr. Bouchard. A megfigyelő-vizsgálat eredményeit azonban véletlenszerű kísérleti adatokkal is alá kell támasztani. "Úgy gondoljuk, hogy a kutatásunk legalább kétféle módon erősíti ennek az összefüggésnek a bizonyítékait" - tette hozzá dr. Bouchard.
Ennyivel csökken a kockázat
Ennek a kutatásnak volt a leghosszabb nyomon követési ideje az utóbbi időben végzett vizsgálatokhoz képest, mert itt 7 éves volt a követési idő, míg a Clevelandi Klinika kutatásában 3,9 év, egy ontariói kutatásban pedig 4,6 év. "Ennek megfelelően megalapozottan állíthatjuk, hogy a súlyos szív- és érrendszeri események kockázata 10 év alatt 5,1 százalékkal csökken" - tette hozzá a kutató. Ez ugyan kisebb kockázatcsökkenés, mint a másik két kutatásban kimutatott durván 40 százalék, de ez leginkább a mintaválasztásban lévő különbségek miatt állt elő - valószínűsítette dr. Bouchard. "Másrészt a legtöbb nagy mintás kutatásban aránytalanul nagy súllyal szerepel a gyomor bypass műtét" - folytatta a kutató.
A jelenlegi kutatásban viszont a többivel ellentétben más műtéti módszerek is szerepeltek, például a sleeve műtét, a duodenal switch és az állítható gyomorgyűrű. "Mivel a népesség körében egyre nő a sleeve (csőgyomor) és a duodenal switch műtétek gyakorisága, ezért biztosak vagyunk benne, hogy a kutatási eredményeink hasznosak lesznek a klinikai szakembereknek is" - mondta dr. Bouchard. "Teljesen egyetértek azzal, hogy nagy elemszámú, véletlenszerű kutatási módszerrel kell összehasonlítanunk a bariátriai műtéteket a nem invazív terápiával, hogy megalapozott következtetéseket tudjunk levonni a bariátriai műtétek szív- és érrendszerre gyakorolt hatásáról" - jelentette ki a tanulmány egyik szakmai lektora, dr. Mehran Anvari, akinek a kutatócsoportja már hozzá is látott egy ilyen vizsgálat megtervezéséhez.
Véletlenszerű, kontrollmintán végzett kutatási adatok hiányában az orvosok jelenleg nem utalnak bariátriai műtétre minden alkalmas beteget a feltételezett kockázatok miatt - mondta dr. Anvari, a McMaster Egyetem Minimálinvazív Műtéti Központjának professzora és igazgatója, valamint az ontariói vizsgálatról szóló tanulmány vezető kutatója. Továbbá az is nagyon lényeges, hogy a korábbi kutatásokban cukorbeteg, illetve magas vérnyomású betegek szerepeltek, míg a mostani vizsgálatba keringési betegséggel vagy szívelégtelenséggel élő betegeket is bevontak.
Valós és hatékony terápiás mód lehet
"Azt reméljük, hogy ezek a kutatások arra ösztönzik a kardiológusokat, hogy az elhízott (35-nél magasabb BMI-vel rendelkező), már diagnosztizált keringési betegséggel élő páciensek esetében a bariátriai műtétet a súlyos szív- és érrendszeri események egyik valós és hatékony terápiás módjának tekintsék" - szögezte le a szakértő. "Elindítottunk egy véletlenszerű kontrollcsoportos előkészítő vizsgálatot az ontariói bariátriai központokban, és ezzel bizonyítottuk egy ilyen nagy elemszámú kutatás biztonságos és megvalósítható lebonyolítását" - tette hozzá Anvari professzor. A kutató úgy tervezi, hogy ebbe a nagy vizsgálatba 2 ezer pácienst kell kiválasztani, hogy bizonyítani tudják, a bariátriai műtétek biztonságosan és hatékonyan csökkentik a súlyos szív- és érrendszeri események és a bármely ok miatti halálozás mértékét a már meglévő keringési betegséggel élők körében. "Ehhez nemzetközi együttműködésre van szükség, ezért kutatócsoportunk észak-amerikai, európai és ausztrál intézetekkel veszi fel a a kutatás sikeres lebonyolítása érdekében" - tette hozzá a professzor.
Az elhízás veszélyei
Az elhízás elsődleges következménye a súlyos szív- és érrendszeri esemény volt. Ide tartoznak a szívkoszorúér-betegségek (például a miokardiális infarktus, a percutan coronaria intervenció vagy a szívkoszorúér by pass graft), a stroke és a szívelégtelenség, valamint a bármely ok miatti halálozás is a következmények sorát bővíti.
Az átlagos 7-11 éves nyomon követési időszak után a műtöttek csoportjában kisebb arányban fordultak elő súlyos szív- és érrendszeri események, mint a kontrollcsoportban (20 százalék a 25-höz képest), valamint kevesebb műtött halt meg bármely ok miatt (4,1 százalék a 6,3-hoz képest). Mindkét adat statisztikailag szignifikáns. A nem műtöttekhez képest - az előzőekhez hasonlóan - kevesebb műtött páciensnek volt szívkoszorúartéria-eseménye és szívelégtelensége . Azonban nem volt statisztikailag szignifikáns különbség a két csoport között a stroke előfordulásában - valószínűleg azért, mert általában nagyon kevés stroke-os eset volt. A súlyos szív- és érrendszeri események kockázata 17 százalékkal volt alacsonyabb a műtöttek körében a kontrollcsoporthoz képest, miután az adatokat korrigálták az életkorral, a nemi hovatartozással és a társbetegségek számával.