"A kötelező társadalmi távolságtartási időszak alatt a kórházak sürgősségi osztályára 37 százalékkal több magas vérnyomásos beteget vettek fel - és ez független az életkortól, a nemtől, az orvosi felülvizsgálat idejétől, továbbá azzal sem függ össze, hogy a beteget mentő vitte-e be a kórházba vagy magától vonult be" - mondta a tanulmány szerzője, Dr. Matías Fosco a Buenos Aires-i Favaloro Alapítvány Egyetemi Kórházának munkatársa.
"Miután bevezették a társadalmi távoságtartást, azt figyeltük meg, hogy több beteg érkezik magas vérnyomással a sürgősségi osztályokra" - mondta dr. Fosco. "Azért végeztük el ezt a kutatást, hogy igazoljuk vagy cáfoljuk ezt a megfigyelést."
A vizsgálatot a Favaloro Alapítvány Egyetemi Kórház sürgősségi részlegén végezték el. A 21 évesnél idősebb, magas vérnyomásos betegek előfordulását összevetették az országos zárlat három hónapjában (2020. március 20-tól június 25-ig) és a zárlatot közvetlenül megelőző három hónapos időszakban (2019. december 13-tól 2020. március 19-ig).
A vérnyomásmérés általánosan kötelező minden olyan betegnél, akit felvesznek egy sürgősségi osztályra, és ebbe a kutatásba csaknem minden beteg (98,2 százalék) belekerült, aki 2020. március 20. és június 25. között sürgősségi ellátást kapott az adott kórházban. A betegfelvétel leggyakoribb oka mellkasi fájdalom , légszomj, szédülés, hasi fájdalom, láz, köhögés és magas vérnyomás volt.
A három hónapos társadalmi távolságtartási időszak alatt 1 643 beteget vettek fel a sürgősségi osztályra. Ez 56,9 százalékkal kevesebb beteget jelentett, mint 2019-ben ugyanebben a három hónapban (akkor 3 810-en kerültek ugyanerre az osztályra), valamint 53,9 százalékkal volt alacsonyabb, mint a megelőző három hónapban, ilyen tendencia más országokban is megfigyelhető volt.
Ugyanakkor ebben az időszakban (a kötelező elszigeteltség idején) 391 betegnek volt magas a vérnyomása, ez az összes páciens 23,8 százaléka. És ez az arány már jelentősen magasabb volt, mint 2019-ben ugyanezen időszakban, akkor csak 17,5 százaléknyi volt a magas vérnyomásosak aránya a páciensek között, illetve az országos zárlatot megelőző három hónapban ugyanez az arány 15,4 százalék volt.
Dr. Fosco szerint: "több lehetséges oka is lehet a társadalmi elszigeteltség és a magas vérnyomás közti kapcsolatnak. Például a világjárvány miatt megnövekedik a stressz, miközben a személyes kapcsolattartás korlátozva van, és kialakulnak vagy súlyosbodnak a pénzügyi és családi nehézségek is. A viselkedés megváltozása is szerepet játszhat: megnövekedik az étel- és italfogyasztás, jellemző az ülő életmód és a hízás." Dr. Fosco megjegyezte, hogy a kórházi felvétel indokai a megfigyelt időszakokban ugyanazok voltak, tehát nem ezek a tényezők indokolták a magas vérnyomásos betegek számának az emelkedését. De hozzátette: "a betegek nagyobb pszichikai nyomást érezhettek a kórházba szállítás idején, mert közlekedési korlátozások, rendőrségi ellenőrzések voltak, és féltek, hogy megfertőződnek a koronavírussal, ha elhagyják az otthonukat. Ráadásul a magas vérnyomással kezelt betegek a korai figyelmeztetések hatására elhagyták a gyógyszereiket a Covid-19 lehetséges mellékhatásai miatt (ezeket az előírásokat később törölték)."
A szerző a következő következtetést vonta le: "a vérnyomás szinten tartása segít megelőzni a szívinfarktust, a stroke-ot és a Covid-19 miatti súlyos megbetegedést, tehát alapvetően fontos, hogy még a társadalmi távoságtartás és a zárlat idején is betartsuk az egészséges életmódra vonatkozó szabályokat. A világjárvány miatti számos intézkedésen lazítottak, és most azt vizsgáljuk, hogy mindez megmutatkozik-e a sürgősségi osztályra felvett betegek vérnyomásában."
Dr. Héctor Deschle, az argentin kardiológuskongresszus 2020. évi tudományos programjának az elnöke szerint "ez a kutatás bemutatja az elszigeteltség járulékos kárát. Jelentősen csökkent a szív- és érrendszeri betegségek miatti szakorvosi konzultációk száma, és ez vitathatatlanul megnöveli az egyébként elkerülhető komplikációk számát. De szeretném hangsúlyozni azokat a pszichikai károkat - amelyek megnyilvánulnak a félelemben, a reménytelenségben, az ingerlékenységben és a koncentrálási nehézségben is-, melyekre a szerzők rámutattak, ezeket naponta tapasztaljuk az orvosi konzultációk során. Mindez kihat a személyes kapcsolatokra és a lelki egészségre is."
Az Európai Kardiológusok Társaságának argentínai regionális képviselője a 2020. évi argentin kardiológuskongresszuson Jose Luis Zamorano, ő a következőt mondta: "Ez a nagyon érdekes tanulmány jól kiemeli, hogy nekünk, kardiológusoknak rajta kell tartanunk a szemünket a szív- és érrendszeri betegeinken a világjárvány idején. Ha nem kezeljük és nem figyeljük a kardiológiai betegeinket a pandémia alatt, akkor a jövőben a mellékhatások növekedésére számíthatunk."