Kezdődik a szívinfarktus-szezon

Bár a kánikulát tekintjük a legfőbb ellenségnek, a hidegebb napokon is jelentősen nő a szívinfarktus és a hirtelen szívhalál kockázata. A zord időjárás különösen a még nem diagnosztizált, illetve kezeletlen szívproblémákkal küzdőknek jelent komoly rizikót, akár négyszeresére is növelheti a hirtelen szívhalál vagy szívinfarktus esélyét. Ezt bizonyította a finn egyetem vizsgálata, amelynek nyomán most a Magyar Kardiológusok Társasága hívja fel a figyelmet erre a veszélyre.

Gyakoribb a szívmegállás

A hirtelen szívhalál vezető halálok. Magyarországon, évente 26 000, naponta 70 embert veszítünk el emiatt. A váratlan tragédiák mögött mindig szív- és érrendszeri probléma áll, mely vagy kezeletlen, vagy még egyáltalán nem diagnosztizált. Épp ezért az időbeni felismerés és a kezelés ezek megelőzésének elsődleges eszköze. A Finn Akadémia Egészségügyi Kutatási Tanácsa által támogatott Oulu Egyetem átfogó vizsgálata nemrégiben igazolta, hogy a szokatlanul hideg időjárás komoly kockázatot jelent, bizonyos esetekben akár négyszeresére is növelheti a hirtelen szívhalál esélyét.

"Egy nemrégiben publikált finn vizsgálat érdekes összefüggéseket talált. Kimutatták, hogy a hideg, főleg az extrém és hosszan tartó lehűlés jelentősen növeli a hirtelen szívhalál kialakulásának veszélyét. Különösen azok esetében, akikről még nem is tudjuk, hogy valamilyen szív- és érrendszeri betegségük van, vagy tudnak róla, csak épp nem kezeltetik. Megnézték, hogy az acetilszalicilsav hatóanyagú készítmények, a β-blokkolók és a nitrátok - mindhárom alapterápiának számít a koszorúérbetegségek kezelésében - önállóan és együttesen alkalmazva mennyire óvnak meg ettől a kockázattól" - számolt be a részletekről dr. Gellér László professzor, a Városmajori Szív- és Érgyógyászati Klinika elektrofiziológiai részlegének vezetője, a Magyar Kardiológusok Társasága Tudományos Bizottságának elnöke.

A szívbetegeknek nagy kockázatot jelnt a hideg tél.
A szívbetegeknek nagy kockázatot jelent a hideg tél. Fotó: iStock

"Egyértelműen kiderült, hogy akiknek koszorúérbetegségük van, de semmit sem szednek, azoknál ez a rizikó közel négyszeres, miközben bármely gyógyszeres terápia a három közül a hirtelen halál kockázatát jelentősen csökkenti. További érdekesség, hogy a három vizsgált hatóanyag közül a nitrátok mérsékelik ezt a rizikót a legnagyobb mértékben. Az eredmények új kutatási vonalakat nyithatnak meg az időjárás káros egészségügyi hatásainak enyhítésére" - tette hozzá a kardiológus.

Az infarktusok száma is nő

Korábban Angliában vizsgálták a szívinfarktus és hideg összefüggését. Ők arra jutottak, hogy a hőmérséklet egyfokos csökkenése két százalékkal növelte a szigetországban egy hónapon belül kórházba szállított infarktusos betegek számát. Azt is megfigyelték, hogy a 75-84 éves emberek és a már korábban is szívpanaszok miatt kezelt betegek fokozottan veszélyeztetettek. Ennek hátterében az állhat, hogy a csökkenő hőmérsékletre beinduló fokozott szimpatikus idegrendszeri válasz az addig még egyensúlyban lévő keringési rendszert túlterheli.

A hidegre szervezetünk vasoconstrictióval, azaz az erek szűkítésével válaszol, ezzel csökkentve a hőveszteséget. Ennek következtében az átfolyó vér mennyisége is csökken, azaz az adott szerv vérellátása is romlik. A szívre nagyobb teher hárul, a már nem teljesen egészséges érrendszerrel rendelkező, magasabb kockázatú páciensek ilyenkor nagyobb eséllyel szenvednek el infarktust, illetve gyakrabban tapasztalnak mellkasukban nyomó, szorító jellegű fájdalmat, nehézlégzést, ritmuszavart.

A hidegre nemcsak a periférián észlelhető érszűkület , hanem a szívet magát ellátó koszorúér rendszerben is nő az ellenállás, koszorúérszűkület alakul ki. A szervezet úgy reagál a hidegre, hogy összehúzza a felszíni véredényeket, amelynek következtében csökken a bőrfelszín hőmérséklete, majd pedig emelkedik az artériás vérnyomás. Kanadában egy hat éven át folyó felmérés szerint 10°C hőmérsékletesés 7 százalékkal növeli a szívinfarktus miatti kórházi felvételek számát. Ugyanez a vizsgálat bizonyította azt is, hogy nulla fok alatt már jelentősen emelkedik a szívpanaszok miatt orvoshoz fordulók száma. Kutatások bizonyították, hogy a hidegebb időszakban a koleszterinszint is megnő. Hasonlóképpen az addig stabil plakkok zsírdúsabbá, sérülékenyebbé, ezáltal instabilabbá válnak. Mindez a koszorúér teljes elzáródását is okozhatja.

A Magyar Kardiológusok Társasága arra hívja fel a figyelmet arra, hogy a már ismert szívbetegséggel rendelkezőket jobban megviselik az időjárás változásai, akár növekszik, akár csökken a hőmérséklet, ők gyengébben tudnak alkalmazkodni. Fokozottabb figyelmet igényelnek, gyógyszerelésük is egyéni mérlegelést kíván. Számukra nem elég az évenkénti vizsgálat, rendszeres gondozásra szorulnak, hogy az éppen aktuális állapotukhoz lehessen igazítani kezelésüket.

"Téli időjárásban nagyon fontos, hogy védekezzünk a hideg ellen. Az egészséges emberek többsége jól tolerálja ezt, ám ez a folyamat szívrohamot válthat ki azoknál, akiknek a szívkoszorúerei a plakkok, lerakódások miatt beszűkültek. Szervezetünk alkalmazkodóképességét javíthatjuk rendszeres testmozgással, egészséges táplálkozással. Töltsünk minél több időt kint a szabadban, a legjobb, ha minden nap kimegyünk legalább egy órára, függetlenül az időjárástól. Nem kell félni a hidegtől, a csapadéktól, immunrendszerünk erősödik a szabad levegőn töltött időben. Fontos a D-vitamin pótlása is, éghajlatunkon a lakosság több mint 90 százaléka D-vitamin-hiányban szenved az év végére. Ne felejtsük el, hogy ilyenkor a legnagyobb hőleadás területe a fej, illetve a végtagok. Viseljünk sapkát, kesztyűt, megfelelő béléssel rendelkező lábbelit. Nem is gondolnánk, hogy ezekkel a ruhadarabokkal szívünk munkáját segítjük. Amennyiben valaki azt tapasztalja, hogy a hideg idő beálltával, kinti munkavégzés közben, vagy éppen sportoláskor teljesítőképessége csökken, mellkasában furcsa nyomást észlel, forduljon orvoshoz, mert ez jelezhet koszorúér betegséget" - hívta fel a figyelmet dr. Gellér László.

Mire érdemes télen fokozottan odafigyelniük a szívbetegeknek?

Annak érdekében, hogy védjük a szívünk egészségét, érdemes néhány alapszabályt betartanunk:

  • Akinek beteg a szíve, céltalanul, tétlenül hosszabb ideig ne tartózkodjon a hidegben. Főleg az idős embereknél kell erre odafigyelni, akik esetleg már nem észlelik a testhőmérsékletük csökkenését. Ilyenkor ugyanis reflexes úton szűkülnek az erek, és ez akár anginás mellkasi fájdalmat is provokálhat, ennek pedig esetleg szívinfarktus lehet a következménye.
  • A szívbetegek hidegben lehetőleg ne folytassanak megterhelő fizikai aktivitást. Kerülni kell a megerőltető sportokat, de bízzuk másra a hólapátolást is.
  • Ha a szabadban szeretnénk mozogni, inkább könnyedebb mozgásformát válasszuk, amely nem emeli meg a pulzusunkat. Megfelelő lehet egy könnyű séta, lassú kocogás vagy egy kellemes kirándulás.

A legfrissebb tartalmainkért kövess minket a Google Hírekben, Facebookon, Instagramon, Viberen vagy YouTube-on!

Olvassa el aktuális cikkeinket!

Orvosmeteorológia
Fronthatás: Nincs front
Maximum: +21 °C
Minimum: +6 °C

A fátyol- és átmenetileg megnövekvő gomolyfelhőzet mellett legalább több órára kisüt a nap. Csapadék nem valószínű. A délnyugati, déli szelet élénk, a nyugati országrészben erős, főként az Északnyugat-Dunántúlon helyenként viharos lökések kísérik. A legmagasabb nappali hőmérséklet többnyire 18 és 24 fok között várható. Késő estére általában 12 és 17 fok közé hűl le a levegő. Időjárási frontra az előrejelzések szerint nem kell számítani, így az időjárásra érzékenyek tünetei várhtóan csillapodnak majd.

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Hogy érzed most magad fizikailag?

Hogy érzed magad?

Kirobbanó formában vagy? Válaszd ki a lelki- és testi állapotodhoz illő emojit és nézd meg térképünkön, hogy mások hogy érzik magukat!


Milyen most a lelkiállapotod?

Hogy érzed magad?

Legjobban:
Legrosszabbul:
Kezdjük újra