A kardiológusok világszerte arra keresik a választ, hogy miért a keringési betegségben szenvedők között a legtöbb az új koronavírusos halálozás, illetve miként lehetne ezt az arányt csökkenteni. Mivel még mindig bővül napról-napra a COVID-19-el kapcsolatos tudásunk, ezért a szerzők a jelenlegihez hasonló járványok - a súlyos akut légzőszervi tünetegyüttes (SARS) és a közel-keleti légzőszervi tünetegyüttes (MERS) - során végzett kutatások eredményeit vizsgálták és használták fel arra, hogy jobban megértsük a jelenlegi helyzetet.
A SARS-CoV-2 nevű koronavírus okozza a COVID-19 betegséget, amely a tüdőre és a légutakra gyakorolt hatásáról híresült el. A JAMA Cardiology című folyóiratban megjelent áttekintő tanulmány szerzői viszont kifejtették, hogy az akut légzőszervi gyulladások "jól ismert kiváltó okai a szív- és érrendszeri betegségeknek is." A kutatók például kimutatták, hogy az influenza, a légúti óriássejtes vírus (RSV - respiratory syncytial virus) és a bakteriális tüdőgyulladás befolyásolja a szív- és érrendszer állapotát, és súlyosbítja a már meglévő megbetegedését. A kutatók magyarázata szerint tény, hogy "a legtöbb influenzajárvány idején többen halnak meg szív- és érrendszeri betegségben, mint az influenza által kiváltott tüdőgyulladás miatt."
A SARS keringési rendszerre gyakorolt hatásai
A SARS-CoV-2-höz hasonlóan a SARS-ot okozó vírusról is azt feltételezik a tudósok, hogy a denevérektől származnak. 2003-ban 29 országban 8 096 emberben mutatták ki a SARS betegséget. A tudományos bizonyítékok túlzottan szerteágazók, ezért nagyon nehéz feltárni a SARS-nak a szív- és érrendszer működésére gyakorolt hatását. A legnagyobb erre vonatkozó tanulmány is mindössze 121 SARS-szal diagnosztizált beteget vizsgált. Ennek a 2006-os tanulmánynak a szerzői a következő következtetést vonták le. "A SARS-os betegeknél általánosak, de nem meghatározók a szív- és érrendszeri szövődmények, mint például a magas vérnyomás és a tachycardia (abnormálisan gyors szívritmus). Azonban csak a tachycardia maradt fenn azután is, hogy befejezték a kortikoszteroidos terápiát." Ahogy a mostani áttekintés szerzői megfogalmazzák, a SARS-szal összefüggő szív- és érrendszeri szövődményekre vonatkozó bizonyítékok elbeszélésen vagy túl kevés beteg megfigyelésén alapulnak.
A MERS keringési rendszerre gyakorolt hatásai
5.-es biológiakvíz: hány veséje van egy embernek? – 10 kérdés az emberi testről
A MERS-et egy másik koronavírus okozza, amelyik valószínűleg szintén a denevérekből származik. A járványa Szaúd-Arábiában indult el 2012 júniusában. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint 2019-ig csaknem 2500 megbetegedést és több mint 850 halálesetet igazoltak vissza 27 országból. A MERS szív- és érrendszerre gyakorolt hatásáról még nehezebb bizonyítékot találni, mint a SARS esetében. Azonban egy 637 MERS-szel diagnosztizált betegre kiterjedő tanulmány adhat némi eligazítást.
A kutatók azt mutatták ki, hogy a vizsgálatban részt vevő személyek 30 százalékánál alakult ki valamilyen szívbetegség. Természetesen ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a MERS szívbetegséget okozhat. Ehelyett ez inkább azt jelzi, hogy azok a személyek, amelyeknek már van valamilyen szívbetegsége, fogékonyabbak a MERS kialakulására és nehezebben küzdik le a fertőzést.
És mi a helyzet a COVID-19-cel?
Úgy tűnik, hogy a rossz szív- és érrendszeri állapotú személyeknél nagyobb valószínűséggel alakulnak ki a betegség súlyos tünetei. Például egy kínai vizsgálatban 44 672 COVID-19-es beteg 4,2 százalékának volt valamilyen szív- és érrendszeri betegsége.
Ezek a személyek az összes halálos eset 22,7 százalékát tették ki, és ezeknek az eseteknek a halálozási aránya 10,5 százalék volt. Tehát ez a halálozási arány itt most azt jelenti, hogy ebben a vizsgálatban megfigyelt, szív- és érrendszeri betegségtől szenvedő COVID-19 betegeknek ekkora aránya halt meg. Összehasonlításképpen: ebben a csoportban a cukorbetegek halálozási aránya 7,3 százalék, és a krónikus légzőszervi betegségben szenvedőknek a halálozási aránya pedig 6,3 százalék volt.
Egy szintén kínai, kisebb kutatásban 99 COVID-19 beteget vizsgáltak, és a kutatók azt figyelték meg, hogy ezeknek a betegeknek a 40 százaléka él szív- és érrendszeri betegséggel.
Egy másik kis hatókörű, 150 fős COVID-19 beteget vizsgáló kutatásban azt figyelték meg, hogy a szív- és érrendszer állapota befolyásolja a halálozási arányt. A kutatási eredményekben az látható, hogy a 82 túlélő közül egynek sem volt szív- és érrendszeri betegsége, de a 68 halott közül 13 szív- és érrendszeri beteg volt.
A szívizomgyulladás és a SARS-CoV-2
A myocardium a szív izomszövete. A myocarditis ennek a szövetnek a gyulladása, ami túl gyors vagy abnormális szívritmust okozhat. Az áttekintő tanulmány szerzői szerint vannak arra vonatkozó bizonyítékok, hogy a SARS-CoV-2 képes szívizomgyulladást (myocatditist) okozni.
Más esettanulmányok olyan személyeket dokumentáltak, akiknél a COVID-19 mellett szívizomgyulladás is kialakult. Ez azonban nem teljesen meglepő. Ahogy az egyik esettanulmány szerzője magyarázza: "a vírusfertőzésekről már széleskörűen leírták, hogy ez a szívizomgyulladás kialakulásának egyik leggyakoribb oka."
Általánosságban ki lehet jelenteni, hogy még túl korai ítéletet mondani a COVID-19-nek a szív egészségi állapotára gyakorolt hatásáról. Azonban ez az áttekintés kiemel néhány elég világos bizonyítékot, amely szerint a már meglévő szív- és érrendszeri betegség növelheti az esélyét a COVID-19 kialakulásának, a betegség halálos kimenetelének vagy mindkettőnek. A szerzők az alábbi következtetést vonták le.
"A korábbi koronavírus- és influenzajárványok arra tanítottak meg minket, hogy a vírusfertőzések kiválthatnak akut szívkoszorúér-betegséget, ritmuszavart, valamint súlyosbíthatják a már meglévő szívbetegséget" - vontál le a következtetéseket a szerzők. Majd így folytatták: "A COVID-19 kiválthat újonnan kialakuló szívbetegséget, valamint már súlyosbíthatja a már meglévő szív- és érrendszeri betegséget. Még nem ismerjük a COVID-19 szív- és érrendszerre gyakorolt hatásának súlyosságát, kiterjedését, rövid- és hosszútávú hatásait, ezekhez még további részletes kutatások szükségesek."
Forrás: www.medicalnewstoday.com
